Négy éve került a nyilvánosság elé, tavaly véglegesítették az európai mobilitást elősegíteni hivatott egységes európai önéletrajzot, az Europass CV-t. Amint összeállításunkból kiderül, a hazai HR-esek idegenkednek tőle, több ponton bírálják, és alig-alig találkoznak a formátummal. Különösen az egyéni kompetenciák felsorolása tűnik bonyolultnak. Nyugat-európai pályázásnál azonban hasznos lehet.
A brüsszeli hivatalnokok fejében 1992-ben fogalmazódott meg az ötlet, hogy létrehoznak egy egységes, az EU minden országában használatos önéletrajzot. 2002-re el is készült egy minta, amit 2004-re öntöttek végleges formába. A HR szakértők szerint egyelőre Brüsszelen és Hollandián kívül csak kevés országban alkalmazzák, a külföldi állásra pályázóknak viszont érdemes megismerkedni az önéletrajz ezen formájával.
Százból egy
"Hazánkban egyelőre továbbra is az amerikai típusú önéletrajzot kérik a munkáltatók, eddig egyetlen cég sem jelezte, hogy európai típusú cv-re tartana igényt" - tájékoztatott Pallagi Erika tanácsadó, a Telkes Tanácsadó Rt. munkatársa.
"Eddig egyetlen munkáltató próbálkozott az európai típusú önéletrajzzal a kiválasztáskor. Mivel azonban a jelentkezőknek elég nagy problémát okozott a kitöltése, inkább feladta a próbálkozást. A pályázók közül 100-ból egy jelentkező ad le ilyen típusú cv-t." - erősítette meg a fentieket Balázsy Krisztina, a Grafton Recruitment munkaerőtoborzó vállalat vezető tanácsadója.
Két oldal, nem túl jó felépítéssel
Az amerikai típusúval számos hasonlóságot és még több különbséget mutat az egységes európai önéletrajz. Mindkét formátum első rovatában kell beszámolni a személyi adatokról. Ezután a betölteni kívánt munkakör, a szakmai tapasztalat következik és csak ezután az iskolai tanulmányok. Az amerikai típusúban az iskolai tanulmányok közvetlenül a személyes adatok után következik és csak később kerül sorra a szakmai múlt.
"A HR-esek szempontjából a szakmai múlt és a képzettség ismertetésének felcserélése eléggé kellemetlen. Ha ugyanis a pályázónak háromnál több munkahelye volt, a tanulmányaihoz kapcsolódó, a munkahelyekkel azonos fontosságú információk a második oldalra csúsznak. Véleményem szerint azonban jobb, ha ez a két információ egy oldalon látható, a kettő ugyanis egyben ad képet a jelentkezőről, ezek nem egymástól függetlenül kezelendők" - mondta el Balázsy Krisztina.
#page#
Egyéni készségek: csak a legfontosabbat
Az önéletrajz harmadik negyede a HR-esek részéről a legvitatottabb rész: itt kell felsorolni az egyéni készségeket. A valóság és a pályázók saját véleménye igen távol állhat egymástól, a munkavállalók sokszor nem tudják objektíven megítélni hozzáértésüket, tehetségüket.
"Ezt a rovatot a jelentkezők az amerikai típusú önéletrajz hobbi rovatához hasonlóan töltik ki, itt is ugyanazokat a képességeket látom ismétlődni: míg a hobbinál a pályázók automatikusan az olvasást, a mozit, a színházat írják be, addig itt a jó kommunikációs készséget, a stressztűrő képességet, és a rugalmasságot " - mondta el a Grafton vezető tanácsadója.
"Elég zavaró emellett, hogy egy külön rovat helyett itt kaptak helyet a számítástechnikai ismeretek, ráadásul a nyelvtudásról is itt kell számot adniuk a pályázóknak. Pedig véleményem szerint ezek a készségek ugyanannyira lényegesek a kiválasztás során, mint a szakmai tapasztalat vagy az iskolák, így ezeket nem ebben, hanem a szakmai tapasztalathoz hasonlóan egy külön rovatban kellene feltüntetni."
Szakértők szerint az a legjobb, ha csak a megpályázott álláshoz szükséges készségek meglétét írjuk le. "Mivel egy elemzői álláshoz legtöbbször nem elvárás a művészi véna, a 'művészi készségek mező kitöltése felesleges" - mondott példát Balázsy Krisztina.
A nyelvtudás rovat kitöltése is problémás, a HR-eseknél pedig az értelmezéssel vannak gondok. Az európai cv-ben ugyanis nem a szokásos alap- közép- és felsőfokú nyelvtudás szavakat használják a szintek megjelölésére, hanem egy összetettebb, hat fokozatú (A1, A2, B1, B2, C1, C2) értékelési rendszer alapján kell megjelölni a nyelvtudás szintjét.
#page#
Alapos, de nehezen érthető nyelvtudási blokk
A nyelvtudást szövegértésre, beszédre és írásra bontották az alkotók. A1 szinten beszél például, aki képes az egyszerű kapcsolatteremtésre, egyszerű mondatokkal be tudja mutatni a lakóhelyét és ismerőseit. B1 szinten ír, aki egyszerű, folyamatos szövegeket tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. A pályázókat egyébként egy kitöltési útmutató segíti az eligazodásban.
"Ha a HR-esek hozzászoknak ezen jelölésekhez, és megtanulják mely betűjel mit takar, jóval árnyaltabb képet kapnak majd a jelentkező nyelvtudásáról. Egyelőre azonban sok kellemetlenséget okoz ez a jelölési mód, hiszen rengeteg időt elvesz, míg beazonosítjuk a szintmegjelölést" - panaszolta Pallagi Erika.
Az utolsó negyedben az úgynevezett kiegészítő információk kaptak helyet. "Ide ajánlott beírni például, ha az állásért más országba is hajlandóak vagyunk közölni" - jegyezte meg Balázsy Krisztina.
Az európai önéletrajz struktúrája:
Személyes adatok
Megpályázni kívánt munkakör
Szakmai tapasztalat
Iskolai tanulmányok
Egyéni készségek és kompetenciák
Kiegészítő információk Mellékletek
Az egységes európai önéletrajz minta és a kitöltési útmutató letölthető a www.europass.hu weboldalról.
