A forint árfolyamának erősödése pedig már megjelent a tartós cikkek árainak mérséklődő növekedésében. Mindezek hatására az év végére egyszámjegyű lehet az infláció.

Az energiaárak számottevő visszaesése idén érdemben csökkentheti a külkereskedelmi hiányt, a jelenlegi árak mellett a cserearányok javulása akár 7-8 milliárd euró lehet. A beruházások és a fogyasztás lassulása szintén csökkentheti az importot, míg az ellátási problémák, a chiphiány enyhülése, valamint az új termelőkapacitások üzembe helyezése az exportot támogathatja. Ezzel szemben az energia- és élelmiszerárak által vezérelt infláció miatt a felvevőpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és alacsonyabb vásárlóerő ronthatja az exportpiaci kilátásokat. Idén a cserearányok javulása, a belső kereslet enyhe visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt 5,3 milliárd euróra, a GDP 2,6 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya.

Válságálló a hazai munkaerőpiac

2022-ben jelentősen emelkedett a bérdinamika a 20 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés, a több ágazatot érintő 20 százalékos bérrendezés, valamint a hivatásos állomány hathavi plusz illetménye következtében. Emellett 2021-től ismét feszessé vált a munkaerőpiac és megjelent a munkaerőhiány, amely a nem minimálbért keresők esetében is magasabb bérdinamikát okozott. „A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, de a nemzetgazdasági szintű bérnövekedés továbbra is kétszámjegyű marad: 14-15 százalék közötti lehet a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14 százalékos emelése, valamint a magas infláció következtében növekvő bérigények miatt” – fogalmazott Horváth András vezető elemző.