- Ez a hír a jereváni rádióhoz hasonlít, és nyilvánvalóan Répássy Róbert fideszes képviselőnek a hozzám intézett kérdéseiből származtatható. Egyrészt én nem folytatok vizsgálatokat. A köztudatba ez terjedt el, de hogyha valaki elolvassa a Magyar Közlönyben az alapításunkról szóló határozatot, akkor világosan kiderül a számára: nem arra vagyunk rendelve, hogy vizsgálatokat folytassunk, hanem hogy tegyünk meg mindent a közpénzek hatékonyabb és eredményesebb felhasználása érdekében. Illetve egy másik nagyon fontos cél, hogy az államháztartásnak a pénzügyi ellenőrző rendszere jobban működjön. Persze fontos feladatunk, hogy azok az ellenőrzést végző szervek, akik a vizsgálatokat folytatják, összehangoltabban végezzék a tevékenységüket. Ami pedig a 70 millió forintot illeti, ennek egy döntő része költségvetési bevétel, tehát igen sajátságosan számolt a képviselő úr, ráadásul azt az összeget, ami már bruttó volt, még felbruttósította. A titkárságunk eddig mintegy egymilliárd forintot hozott vissza a költségvetésnek az ellopott pénzek visszaszerzésével, tehát ha elköltöttük volna azt a 70 milliót, akkor is megkerestük a húszéves működési költségünket. De nyilván nem így kell ezt felfogni. Én azt gondolom, hogy az ellenőrzési rendszer mindenütt pénzbe kerül, és ezt tudomásul kell venni.
- Meddig fókuszálnak az előző négy évre, és mikortól gondolja, hogy áttérhetnek a jelenlegi kormány ellenőrzésére?
- Azt gondolom, hogy mi tesszük a dolgunkat, tehát amit a kormány programjában megígértünk. Megváltoztattunk már olyan törvényeket, mint a Közbeszerzési törvény, a Magyar Fejlesztési Bankra vonatkozó törvény, aminek a révén a közélet tisztább lesz. És egyértelművé tesszük, hogy mi az, ami törvénytelen, mi az, ami adott esetben lehet, hogy törvényes volt, de morálisan elfogadhatatlan vagy éppen irracionális. Ezeket a folyamatokat nem lehet politikai akarattal lezárni. Alaposan, törvényesen és tárgyszerűen kell lefolytatni a vizsgálatokat, ami idő igényes, és ha az igazságszolgáltatásban az ügy további vizsgálatot igényel, akkor tovább tart, ha nem, lezárul. Mi az igazságszolgáltatás feltételeit tudjuk javítani, de politikai ráhatással azt nem lehet befolyásolni.
- Lomnici Zoltánnal, a legfelsőbb bíróság elnökével készült interjúnkban a bíróságok politikai befolyásolhatóságáról azt mondta: a bírákat is megilleti az ártatlanság vélelme, és konkrét ügyet senki nem tud mondani. Ön mit gondol a bíróságok és a politikai hatalom viszonyáról?
- A kritikai észrevételt nem én fogalmaztam meg, hanem általam nagy tekintélynek tartott alkotmányjogászok csodálkoztak el azon a döntésen, amely Demeter Ervin, korábbi miniszterrel kapcsolatos peremben született, és önként vállalták, hogy teljesen ingyenesen megfogalmazzák a beadványt a strasburgi bírósághoz. De egy-két ilyen döntést – hiszen azóta is született egy borzasztóan érdekes ítélet egy személyiség jogi perben, ahol egy ügyvédi iroda jelentett fel - én nem akarom kivetíteni általában a bíróságokra. Ami biztos azonban, hogy a bírók sem tudják magukat elvonatkoztatni a napi eseményektől. Ezzel kapcsolatban azonban a politikusoknak illetve a kormánynak csak annyi a feladata, hogy biztosítsa a bíróságok megfelelő működési feltételeit, mert nem szabad őket olyan anyagi helyzetbe hozni, hogy a működésük veszélyeztetve legyen. Onnantól kezdve azonban rá kell magunkat bízni a bírákra, és ha nem tetszik valamelyikük döntésük, akkor mindenféle jogorvoslatot igénybe kell és lehet venni.
- A funkciójából adódik, hogy ütköznie kell a saját párttársaival is és a kormány többi tagjával bizonyos kérdésekben. Hogy éli ezt meg?
- Alapvetően együtt kell működnünk és nem ütközni. Az én tevékenységem sértheti ugyan az éppen most velünk szimpatizálóknak az érdekeit, de itt hangsúlyoznám az “éppen most”-ot. Ez kívülről tűnhet úgy, mintha a saját köreinkkel ütköznék, de ezzel a körrel nem szeretnék azonosulni. Eddig azonban inkább arra volt példa, hogy más intézményekkel együttműködtünk, és végül a közvélemény számára elfogadható döntés született. Vagy legalábbis meg volt és megvan a lehetősége, hogy a döntéshozók más szempontból is mérlegeljék az adott ügyet, ne csak az első, saját megközelítésükből.
- “A kopni látszó presztízsű Keller László közpénzügyi államtitkárnak funkciójából adódóan teljesíteni kell”- írja egy gazdasági napilap, tehát nem egy bulvárújság, a jövő évi költségvetési vita kapcsán. Mit szól hozzá?
- Én annak örülnék, hogy ha a sok ellopott tízmilliárdot teljes mértékben vissza tudnám szerezni, de erre már kicsi a remény.
- Látja annak valami jelét, hogy az ön presztízse elkopott volna?
- Egyáltalán nem, sőt, úgy látom, hogy a Fidesz köreiben az egyik legnépszerűbb politikus vagyok, mert állandóan az én nevemet kiabálják. És ez azt jelenti, hogy a tevékenységem az ő számukra nem közömbös. Más vonatkozásban pedig szintén nem érzem magam elkopottnak, hiszen folyamatosan nő az ismertségem, és a népszerűségem; igaz, hogy még csak a második hónapban mérik a közvélemény kutatók. Tekintettel arra, hogy a társadalomnak döntő része azon elv szerint él, amit én is hangoztatok, mint politikus, semmi okom nincs arra, hogy megkopjak. Sokkal nagyobb gond, hogy fizikailag vannak korlátaim, mert ma már olyan sokan fordulnak hozzám, hogy nagyon nehéz minden esetet végigkövetni, illetve megvalósítani azokat az elvárásokat, amiket a közvélemény megfogalmaz velem szemben.
- Az ön munkája segíti vagy gátolja-e azt, hogy a hazai vállalkozások könnyebben jussanak állami megrendelésekhez, illetve hogy a saját piacuk a közbeszerzések révén bővüljön?
- Segíti, és ezt nagyon határozottan állítom, hiszen nekem minden megmozdulásom arra irányul, hogy tisztességes, nyílt versenyben jussanak a megrendelésekhez a vállalkozók. És megítélésem szerint a felkészült vállalkozóknak ez az érdeke. Az igaz, hogy így nem lehet politikailag preferálni bizonyos vállalkozói csoportokat.
- Tehát aszerint sem, hogy hazai vagy külföldi?
- Az uniós csatlakozással el fog veszni ez a különbség.
Írja meg véleményét!
