A bankszektorban tovább fokozódott a lakossági hitelezés növekedési üteme, bővült a vállalkozások banki finanszírozása – ezen belül elsősorban a deviza alapú hitelek, amelyek a hitelnövekmény közel 76%-át adták. A lakáshitelezés egyébként is rendkívül dinamikus bővülő piacát megfejelte a kamattámogatás és a jogosultak körérének szűkítését szorgalmazó kormányzati szándék „beszivárgása”, így ez az előrehozott kereslet átmeneti felhajtó hatása is hozzájárult az idei első félév lakáshitelezési boomjához (június végén a lakossági hitelállomány 44,4%-volt magasabb, mint 2002 decemberében). Hasonló átmeneti üzleti lehetőséget jelentett a júniusi forintárfolyam sáveltolás, valamint a januári árfolyam spekuláció is. A bankszektor 11.479,8 milliárd forintos mérlegfőösszege az első félévben12,6%-os növekedést mutatott, ami lényegében a fent említett okok miatt nőtt januárban 6,9%-al, míg júniusban 5,8%-al (míg e két kiemelt periódus között nem sokat változott, sőt februárban például 4,3%-al csökkent). Június végén a lakossági hitelek 1.549,1 míg a vállalkozások hitelei mintegy 3.735 milliárd forintra rúgtak, a bankszektor értékpapír-állománya közel 35 százalékkal bővült, amihez a nagymértékben hozzájárult a jelzáloglevelek széleskörű kibocsátása.


Tekintettel a hazai befektetési hajlandóság elmaradottságára, valamint a – főként bankközi betétek és hitelek formáját öltő - külföldi források elérhetőségére, utóbbiak közel 41%-os növekedést regisztráltak 2003 első félévében. A belföldi betétállomány nominálisan alig növekedett, sőt reálértéken csökkent 2002 végéhez képest.

A bankszektor összesített adózás előtti eredménye a félév egészében összesen 117,3 milliárd forint volt, 36,6 milliárd forinttal (azaz mintegy 45%-al !) haladta meg 2002-es adatot. Hasonló számot láthatunk a szövetkezeti hitelintézetek esetében is, ezek adózás előtti eredménye 46%-ot meghaladó mértékben nőtt 5,7 milliárd forintra. A legfontosabb szerepet az eredmény felhajtásában továbbra is a nettó kamateredmény 5 milliárd forintos emelkedése játszotta, amit ellensúlyozott a működési költségek 18,4%-os, 3,2 milliárd forintot elérő növekedése. A szövetkezeti hitelintézeti szektor mérlegfőösszeg növekedési üteme tovább romlott, az idei év második felében viszont meglepően dinamikusan, úgy a háztartásokra, mint a vállalkozókra kiterjedően, 10,1%-al nőtt hitelállományuk az előző negyedévhez viszonyítva. A szövetkezeti hitelintézeti szektor úgy eszköz-, mind tőkejövedelmezősége nem elhanyagolható javulást mutat, előbbi 1,18-ról 1,45 százalékra nőtt, utóbbi 17,94%-ról 22,43%-ra változott.

A pénzügyi vállalkozások szektorának szárnyalása a mérlegfőösszeg 53,5%-os bővülésével körvonalazható, ezt a képet tovább élesíti az adózás előtti eredmény csaknem megduplázódása, mely így eléri a 22,3 milliárd forintot. A legaktívabbak a pénzkölcsönzők és a lízingcégek voltak, amelyek a legtöbbet a gépjármű értékesítési piac expanzióján keresnek. A szektorra változatlanul jellemző a magas fokú koncentráció (az összes pénzügyi vállalkozás 10,4 százalékát kitevő – többnyire banki hátterű - húsz legnagyobb szereplő az összesített mérlegfőösszeg közel 72 százalékát adja). Az eredmény kiemelkedő növekedésének köszönhetően a pénzügyi vállalkozások szektorának jövedelmezőségi mutatói messze meghaladták a bankiét, az évre vetített eszközarányos jövedelem 4,74%, a tőkejövedelmezőség 41,47% , míg ugyanez a két mutató a bankszektorban 2,19% illetve 24,48% volt. A banki tulajdoni hátterű vállalkozások átlagos jövedelmezősége (3,36 illetve 37,44 százalék) a fenti értékek között helyezkedtek el.

A 24 befektetési vállalkozás összesített mérlegfőösszege az első negyedévi csökkenés után a második negyedévben jelentősen növekedett, ami féléves szinten 14,4%-os növekedést eredményezett. A szektor adózás előtti eredménye – mely 84%-át a pénzügyi tulajdonosi hátterű vállalkozások gazdálkodták ki - a tavalyi év első félévéhez képest kiemelkedőnek minősíthető 44,6%-al nőtt, és elérte a 2,1 milliárd forintot (amely 61 százalékát a befektetési társaságok adták). A szektor pozitív kilátásait tovább erősíti, hogy csökkent a veszteséges cégek száma és együttes vesztesége, és nőtt a nyereségek száma és a nyeresége. A befektetési vállalkozások szektor-szintű annualizált, első félévi 12,3 százalékos tőkejövedelmezősége lényegesen magasabb volt az előző év azonos időszakában mért 7,3 százalékánál, elmaradt viszont az idei első negyedévi értéktől (18,1%).

A befektetési szolgáltatók a második negyedévben 11.365 milliárd forint azonnali értékpapírforgalmat bonyolítottak le, amely 5,5%-os növekedést jelent a megelőző negyedévhez képest.

Az azonnali értékpapír-forgalom meghatározó részét (a második negyedévben mintegy 86,3%-át) továbbra is a tőzsdén kívüli forgalom adta. Ennek oka, hogy a forgalom döntő részét állampapírok tették ki, amelyek kereskedelme főként az OTC piacon zajlik. Az OTC és tőzsdei kereskedést magában foglaló teljes azonnali értékpapír-forgalom megoszlása az április-júniusi periódusban a következő volt: 70,6%, állampapír, 21,5% részvény, 4,3% egyéb értékpapír és 3,5% egyéb kötvény. Az állampapír-állomány június végén 7.630 milliárd forintot tett ki, ami 10%-al több mint 2002 végén. A június végén 72,1%-ban külföldiek által birtokolt tőzsdei részvények értéke az első negyedévi 2,9%-os csökkenést követően a második negyedévben 4,3%-kal emelkedett és elérte a 2.986,4 milliárd forintot. 2003 második negyedévében csak egy-egy vállalat bocsátott ki részvényt (nyilvános részvénykibocsátó volt a Forrás Vagyonkezelési és Befeketési Rt.) illetve kötvényt (a MOL Rt. zártkörben bocsátotta ki kötvényeit). A nyilvános nem pénzügyi vállalati kötvénykibocsátások száma a zártkörű részvénykibocsátással megvalósuló cégalapítások számához hasonlóan az előző évhez képest jelentősen megcsappant.

A 31 biztosítótársaságból álló biztosítási szektor töretlen fejlődését alátámasztja a június végi 1083 milliárd forintos összesített mérlegfőösszeg, amely az előző év azonos időszakához képest nominálisan 20,5%-os bővülést mutat. A félév végén a 13,2 millió darab szerződés nem életági – életági megoszlása 72,2% illetve 27,8%. 2003 első félévében az életági szerződésállomány 600 új kötéssel bővült és 515 ezer darab állományvesztést regisztrált, míg a nem életági szerződések esetben 1,39 millió darab új kötést és 1,15 millió darab állományvesztést könyvelhettek el a biztosítótársaságok. Az összes díjbevétel 275,6 milliárd forint volt (13%-os éves növekedés), míg a kár- és szolgáltatás kifizetés 112,9 milliárd forintot tett ki (12%-os éves növekedés).

A magánnyugdíjpénztárak taglétszámának előző évben tapasztalt csökkenő trendje megfordulni látszik, a félév végén a taglétszám 2.230 millió főre nőtt. A változás oka a 2003. január 1-től hatályos szabályozás, amely értelmében ismét kötelezővé válik a pályakezdők tagsága, illetve a legnagyobb körnek nem lehetséges a visszalépés. A félév végén a magánnyugdípénztárak nyilvántartási értékét 482 milliárd forintra becsülték a szakértők, amely éves alapon mintegy 46%-os növekedést jelent. Hasonló mértékben nőtt az egy tagra jutó vagyon is, amely értéke az említett időszak végére elérte a 216 ezer forintot.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma június végén 1.203 millió fő volt, 3,5%-több mint március végén. A második negyedévben 15,3 milliárd forint díjat fizettek be a tagok, pénztárak 4,4 milliárd forintnyi kifizetést teljesítettek. Június végén az önkéntes nyugdíjpénztári szektor vagyonának nyilvántartási értéke év/év alapon 30%-os növekedéssel 394 milliárd forintra, míg az egy tagra jutó vagyon értéke 26%-al, 328 ezer forintra nőtt.

Az elmúlt évben 5 egészségpénztárral és egy önsegélyező pénztárral gyarapodott a pénztári szektor piaci szereplők száma. Július végén a 39 darab – elsősorban prevenciós jellegű szűrővizsgálatokat, fogorvosi kezeléseket, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz vásárlását támogató - egészségpénztár taglétszáma összesen 182 ezer, a 22 regisztrált – főként szülési illetve temetési segélyeket, illetve oktatási és lakásfenntartási támogatást nyújtó - önsegélyező pénztár esetében 90 ezer fő volt, ami 38 illetve 26 százalékos éves növekedést takar.

Hosszú távú következtések

Bár a pénzügyi intézmények összességében kiegyensúlyozottan működtek 2003. első félévében, a PSZÁF szakértői egy pár olyan jelenségcsoportot azonosítottak, amelyek a kockázatok felmérése érdekében külön figyelmet érdemelnek. Egyrészt a vizsgált időszakban a bankok mérlegfőösszege, a bankok, szövetkezeti hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások hitelezési aktivitása jóval gyorsabban növekedett, mint a GDP. "Ha ez a különbség hosszú távon is jellemző lesz a magyar gazdaságra, felmerül a hitelezés hatékonyságának, megtérülésének kérdése" - állapítja meg a beszámoló. Másfelől a hitelezés gyors bővülése nem jár együtt a betétek bővülésével, sőt a lakossági betétek inkább stagnáltak, míg a vállalatiakra igen nagy volatilitás volt jellemző . Ezért a bankok egyre több külföldi forrást vonnak be a hitelexpanzió finanszírozásába, amely növekvő likviditási kockázatot von maga után. Egy másik kockázati forrás adódik abból is, hogy a banki hátterű pénzügyi vállalkozások az anyavállalat hitelközvetítésén keresztül használhatják a betétesek pénzét a rájuk vonatkozó lazább prudenciális szabályok mellett.



(n.t.)