Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a megszorító csomagra szükség volt, az azonban ebben a formában leginkább a tűzoltáshoz hasonlítható. A kormány elsődleges feladata a magas államháztartási hiány leszorítása volt, az ehhez szükséges bevételnövelő lépéseket megtette a kabinet, a kiadási oldalon azonban csak rövid távú intézkedéseket hozott - mondta, utalva a gázár-támogatás átalakítására. A meghozott intézkedésekkel Suppan Gergely szerint a kormány megmentette az országot egy beláthatatlan következményekkel járó forintválságtól, amely akár 12-15 százalékos jegybanki alapkamatot és 300 forint fölötti euróárfolyamot hozhatott volna, ráadásul az ország elesett volna az uniós forrásoktól is. Bár a döntés az elemző szerint éppen idejében született, az első időszakra mégis leginkább a kapkodás volt jellemző.
Kevés kiskapu-bezárás
Nem nevezte hatékonynak Suppan Gergely a kormánynak az a törekvését, hogy az adórendszerben és az ártámogatási rendszerben megpróbálja bezárni a kiskapukat, eközben ugyanis - mint mondta - újakat nyit. Kritikával illette azt is, hogy az előkészítés alatt álló reformok többségét illetően még csak ötletelés zajlik. Suppan Gergely szerint a megszorító intézkedések túlzottan nagy növekedési áldozattal járnak, és önmagukban nem alapozzák meg a növekedés későbbi gyorsulásának alapjait. Ennek egyik legfőbb akadálya az elemző szerint a bérterhek magas mértéke, és égető szükség lenne a foglalkoztatás bővítését szolgáló intézkedésekre is. Igazi reformnak nevezte az elemző az egészségügyben megkezdett változtatásokat, különösen a tb-járulék fizetéshez kötött szolgáltatás bevezetését.
Kidolgozatlanul
Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője is egyetértett azzal, hogy a kormány a választásokat követően kellő időben megtette a lépéseket a pénzügyi kényszerhelyzet enyhítése érdekében, ezek azonban véleménye szerint részleteikben nem voltak kellően kidolgozottak. Az intézkedések az egyensúly gyors javulását eredményezhetik ugyan, visszalépést jelentenek viszont a növekedésben és a versenyképességben - mondta. Felhívta a figyelmet az elemző néhány intézkedés - adó- és ártámogatás - inflációt növelő hatására is, ami még jobban eltávolítja az országot a maastrichti kritériumok teljesítésétől.
A rövid távú fiskális célok mellett vannak ugyan előremutató szándékok, ám az egészségügy kivételével ezek inkább javítgatásoknak tekinthetők, mintsem reformnak - fűzte hozzá Vojnits Tamás. Változatlanul magas marad az adóterhelés, és további feladat az adórendszer átalakítása, egyszerűsítése, átláthatóvá tétele, annak érdekében, hogy hosszútávon megalapozható legyen a gazdasági növekedés - tette hozzá. A kiadási oldalon a családtámogatási- és a nyugdíjrendszer költségei nominálisan is emelkednek, ezen a területen nincs átalakulás, noha a szociális transzferek összege teszi ki a kiadások több mint harmadát, a GDP 15-20 százalékát - mondta.
Három éve kormányfő
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a piacon a választásokat követően nagy volt a várakozás, hogy az új kormánynak lesz-e vajon elegendő bátorsága és szellemi potenciálja a szükséges lépések elhatározásához és megtételéhez. Az ÚJ Egyensúly program tartalmazta azokat az elemeket, amelyekre a piac szerint azonnali szükség volt - fűzte hozzá. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bevételek gyors és határozott növelése mellett a kiadások csökkentése terén sokkal képlékenyebb a helyzet. A kiadások lefaragásához a kormány óvatosan, bátortalanul fogott hozzá, ezért a reformok lassúak. Különösen nagy problémának nevezte az elemző a megszorító csomag rossz kommunikációját.
Török Zoltán hangsúlyozta, hogy az elemzők a további reformlépéseket várnak a nyugdíj-, a közoktatási- és az önkormányzati rendszerekben. Vannak kísérletek, de az egészségügyet leszámítva nem látható egyértelműen a jövő - fogalmazott. Török Zoltán szerint előkészítettebb reformokat indokolt volna az a tény, hogy Gyurcsány Ferenc 2004 szeptembere óta kormányfő.
