Többek között ezt állapította meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közreműködésével, Budapesti Corvinus Egyetem által folytatott Közbeszerzés és versenyképesség című kutatás, amelyben a közbeszerzési piac 110 szereplőjének véleményét mérték fel a kutatók.

A megkérdezettek - klasszikus ajánlatkérő közszolgáltatók, az ajánlattevők, a tanácsadók és jogalkotók - többsége a közbeszerzést elnehezítő tényezők közül a felesleges adminisztratív terhek folyamatos növekedését, a jogorvoslatok magas arányát nevezték meg - ismertette Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem szakembere a felmérés eredményeit. A vélekedések szerint a tisztességtelen versenynek kevéssé tud gátja lenni a szabályozás, miközben a piaci folyamatokat közepes mértékben gátolja a közszolgáltatói szektorban. (A közbeszerzés nyertese például nem teheti meg azt, hogy az elnyert szolgáltatást, vagy szállítást - az ezzel foglalkozó üzletágának eladásával - másra ruházza, az ajánlatkérő pedig nem fogadhatja el ezt a változást.)

Könnyíteni kellene a jogszabályokon

Tátrai Tünde szerint a hatékonysággal kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszok a szabályozás állandó változására és az intézményrendszer elemeinek tíz év alatt keveset változó gyakorlatára is utalnak. A hazai közbeszerzési piac fejlettségét közepesnek tartják a válaszadók.

A hatékonyság növelése érdekében a törvényi szabályozás könnyítését és legkevésbé sem szigorítását emelték ki a válaszadók, hivatkozva a piaci szabályozás egyértelműen túlzott mértékére, de hangsúlyozva a korrupció elleni szigorú fellépés és közbeszerzési kultúra fejlődésének szükségességét. (A Gazdasági Versenyhivatalnak nemrég sikerült jogerősen bizonyítania, hogy 2001-ben és 2002-ben az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) által kiírt egyes közbeszerzési pályázatokon versenykorlátozó magatartást tanúsítottak a résztvevő egyes vállalkozások.)

A kutatás szerint a közbeszerzésekben kreatív megoldások alkalmazását lehetővé tevő szabályozás nem tud érvényesülni, a szereplők kockázatkerülő magatartása miatt, ezt erősítik az aránytalanul magas - hirdetményellenőrzési díjak, a megkövetelt közjegyző által hitelesített nyilatkozatok, és igazolások költsége. Ezért a válaszadók szerint a közbeszerzés az innováció gátjává válik. (Tavaly mintegy harminc százalékkal nőtt a közbeszerzések száma hazánkban, ám ezekből nem kapnak elég megbízást a kkv-k.)

Papír alapon dolgoznak

Az intézményrendszer újragondolását és átalakítását egyértelműen kifejezik az érintettek, melynek legjobban azonosítható eleme a hirdetményellenőrzés, valamint a jogorvoslati tevékenység. A Közbeszerzések Tanácsával kapcsolatban az általános vélemény, hogy közepes színvonalon tölti be szerepét.

A közbeszerzésben az Európai Unióban végbemenő elektronizálási hullám ellenére a papíralapú információszerzés dominál. A hivatalos honlapokkal való elégedettség közepes, de az elektronikus beszerzési technikák bevezetésére kevéssé tartják alkalmasnak a piacot az érintettek.