Tulajdonosi struktúra, fontosabb gyártók
Magyarországon 1996-ban befejeződött a papíripar privatizációja. Az ennek kapcsán végbement szerkezeti változás következtében az ország papíriparát a privatizációt megelőző időszakban képviselő Papíripari Vállalat szétesett, és helyette több különálló papírgyár és több száz papírfeldolgozó és kereskedő vállalkozás alakult. Ez a szerkezeti átalakulás azonban ellentétes irányú volt a világon végbemenő folyamatokhoz képest; a világ legnagyobb papírgyárai ugyanis évek óta az egyesülésre törekednek (pl. StoraEnso).

A KSH 1998. december 31-i adatai szerint az országban 259 jogi személyiségű vállalkozás foglalkozik papír és papírtermékek, csomagolóanyagok előállításával.

A hazánkban létrejött új vállalkozásokban a változásokkal egyidejűleg megjelent a külföldi tőke. Jelenleg a papíriparbanban a külföldi tőke aránya több, mint 70%. Csak a csomagolóanyag-gyártásban közel 90%. A papíripari vállalkozások (TEÁOR 21) jegyzett tőkéjén belül a külföldi tőke részarányát 1998-ban az oldal alján található grafikon szemlélteti.

Termelési és értékesítési irányzatok
Magyarország papír és kartongyártása az elmúlt öt évben 33%-kal nőtt, a felhasználás növekedése ugyanezen időszak alatt 23%-os volt. Az ország papír és kartontermelése jóval elmarad a belföldi piac igényeitől, így jelentős mértékű az import. 1998-ban a papír és kartontermelés az előző évhez képest 5,7%-kal, a felhasználás 10%-kal emelkedett. Az 1994-ben még 78 ktonnás export 1996-ra jelentősen, 51 ktonnával nőtt, ami 1998-ra tovább emelkedett 170 ktonnára. Az 1998. évi export az előző évhez képest 5,6%-kal emelkedett, és változott az exportált mennyiség papírtípusok szerinti összetétele is. Az író-nyomó papírok aránya 10%-kal csökkent, a hullámalap papíroké ugyanakkor több, mint 20%-kal nőtt az előző év adataihoz viszonyítva. A papír és karton import mennyisége – az 1997. év adatait figyelembe véve – 13,1%-kal nőtt.

A termelés és a felhasználás egyaránt az 1996-os évektől indult jelentősebb növekedésnek, amelyben termelési oldalról szerepet játszanak a privatizációt követő papíripari beruházások, a felhasználói oldalról pedig a csomagolóipar erőteljes fejlődése (a csomagolóeszközök piacán belül a hullámtermékek 70%-os részt képviselnek), valamint a számítástechnika és a nyomdaipar igényeinek növekedése.

Külkereskedelem
A papíripari külkereskedelmen belül az export-import részaránya 1996. után megváltozott. 1997-től a gyártott termékek kb. 25%-a exportra került, míg 1997 előtt a termelt mennyiség zömét (90%) a belföldi piac vette fel. Ez az arány kis mértékben tovább nőtt 28%-ra 1998-ban. Az import növekedése 1996. óta továbbra is alacsony. Az export-import arány tükrözi a külföldi tőke jelenlétét Magyarországon, illetve azok nemzetközi hálózatának megnőtt igényét a magyar piacról. Az 1994–1998 közötti időszakban a vámtarifa szerinti két árucsoportban (47. és 48. áruosztályok) együttesen az export értékben az 1994. évi 120,1 MUSD-ról több mint két és félszeresére, 323,6 M USD-ra nőtt. Ugyanezen időszak alatt az import az 1994. évi 491,8 MUSD-ről 707,6 MUSD-ra, közel másfélszeresére nőtt. Az elmúlt évekhez hasonlóan a növekedés elsősorban a 48. Árucsoport növekedéséből adódik.