Tulajdonosváltás előtt, sikeres év után
A PanTel vezérigazgatójának cége mostani helyzetében igencsak felgyülemlett stratégiai feladatokkal kell megbirkóznia. A cég tulajdonosváltás előtt áll, és miután folyamatban van a távközlés újraszabályozása, a liberalizáció, Horváth Pál igencsak kiveszi részét a jogi szabályozási kérdések előkészítéséből is, komolyan véve a nagy távközlési szolgáltatók e téren meglévő társadalmi felelősségét.
– Mi indokolta a cég vezetésének az átalakítását, aminek eredményeként továbbra is ön a vállalatszintű ügyekért és a stratégiáért felelős vezető, ám kineveztek egy operatív vezérigazgatót is, Törő Csabát. Milyen a munkamegosztás önök között?
– Mára ez a cég eléggé megnőtt és bonyolulttá vált ahhoz, hogy időszerű volt egy ilyen feladatmegosztás. A cég mindennapi irányítása, a vállalati éves terv napi szintű megvalósítása az operatív vezérigazgató hatásköre. Nekem, aki megmaradtam vezérigazgatónak, a vállalat mostani helyzetében igencsak felgyülemlett stratégiai feladatokkal kell megbirkóznom, a tulajdonosokkal, a kormányzattal – jogi szabályozási kérdésekben – meg mindenféle, általában a külvilággal való együttműködésre koncentrálni az energiámat. Azonkívül, hogy hitelfelvétel van folyamatban, azonkívül, hogy a PanTel értékesítés alatt áll, folyamatban van a távközlés újraszabályozása, a liberalizáció, ahol érdemben tenni kell annak érdekében, hogy ne a közlönyben olvassa el az ember, miként alakultak a dolgok, esetleg a cég érdekeit nem szolgálva. De vannak olyan nagy projektek, amelyekben továbbra is közvetlenül részt veszek, és a vállalati terv teljesítéséért természetesen továbbra is felelős vagyok. Csupán a végrehajtás irányításában van kevesebb feladatom, mint eddig.
– Vegyük sorra a legfontosabb stratégiai kérdéseket! Az Alternatív Távközlési Kerekasztal egyik alapítójaként nagyon fontos szerepet vállalnak a kialakuló jogi környezet formálásában.
– Másfél éve készítünk javaslatokat, és véleményezzük az egységes hírközlési törvény immár sokadik tervezetét. Most már úgy néz ki, hogy a végéhez érkezik ez a munka, hiszen júniusban el kell fogadnia a törvényt a parlamentnek. Kényszerpályán van ugyanis a folyamat amiatt, hogy a Matáv koncessziós kizárólagossága a telefonszolgáltatásra karácsonykor, a helyi telefontársaságok esetében pedig jövő év októbere környékén letelik. Ez talán annyira még nem lenne sürgető, de az új törvény nyomán addig újra kell szabni a távközlési hatóságot, létre kell hozni azt a bizonyos döntőbizottságot, amelyik meghatározza, hogy ki a jelentős erejű piaci szereplő, ki rendezi a szolgáltatók közti vitákat, amiből egészen biztos, hogy nagyon sok lesz. Mindehhez egy sor kormány- és miniszteri rendeletet kell még meghozni. Tehát a törvény csak belépő a folyamatba, amelyet általános liberalizációnak neveznek, és ami Nyugat-Európában 1998. január elsejével már megtörtént.
– Mi az, ami a – lapzártánkkor, május végén ismert – tervezetből megnyugtató az ön számára, és mire gondoltak akkor, amikor az aggodalmukat fejezték ki a kerekasztal nevében?
– Megnyugtató, hogy alapvetően liberalizációpárti a törvénytervezet, és hogy a távközléspiaci egyensúlyzavarokat szabályozási aszimmetriával igyekszik kompenzálni, és a számunkra elegendő mértékig infrastruktúra-alapú versenyt tesz lehetővé. Az infrastruktúra-alapúság számunkra különösen fontos, hiszen mi több tízmilliárd forintot építettünk be a hálózatunkba. Ennek a megtérülését veszélyeztetné, ha a törvény nem tartalmazna pozitív megkülönböztetést a hálózattulajdonosok javára, valamint károsan hatna a további befektetői szándékokra is. Úgy tűnik, hogy a legutolsó verzió – korábban volt ilyen jel – nem teszi indokolatlanul szabályozottá az IP-alapú és az internetalapú telefóniát. Ami továbbra is aggodalomra ad okot, hogy nem látszik a „helyi huroknak” a felbontása, időben és hatékonyan, holott ez a legkonokabb monopólium, ami nemcsak Magyarországon, Nyugat-Európában is a legkomolyabb liberalizációs probléma. Most úgy tűnik, mintha ebben komoly kompromisszumot kötne a magyar szabályozás. Továbbá aggodalommal tölt el bennünket, hogy az a hatalmas feladattömeg, amiről már beszéltem, vajon mikorra végezhető el, és mikor indul a tényleges liberalizáció Magyarországon. Fontos lenne például, hogy a hatóság a referencia-összekapcsolási ajánlatokat már kérje be és fogadja el, még a törvény teljes hatálybalépése előtt, de erre utaló részleges hatálybaléptetési paragrafus felvételére eddig nem került sor.
– Fő tulajdonosuk, a holland KPN február 26-án bejelentette, hogy kivonul Kelet-Közép-Európából, és így a PanTelből is. Milyen hatással lehet ez a cég jövőjére?
– A tulajdonosváltás bizonyos értelemben természetes dolog. Miután sok hónapja ismert, hogy a KPN pénzügyi helyzete a harmadik generációs mobil licenceinek megvásárlása miatt megváltozott, a magunk módján felkészültünk erre, és azt határoztuk el, hogy csak menjünk tovább azzal az üzleti stratégiával, amivel elkezdtük. Egyébként, ha valaki 75,2 százalékban jelen van egy, durván 100 millió dolláros alaptőkéjű cégben, az természetesen az utolsó pillanatig mögöttünk áll, és kísér bennünket mindaddig, amíg egy megfelelő konstrukció keretében megfelelő vevőt nem talál, és akkor egyik kézből átad a másik kézbe. Ez nemcsak az én feltételezésem, hanem a KPN képviselői ezt többször, kijelentéseikben is egyértelműen kifejezésre juttatták.
– Szakmai vagy pénzügyi befektetőnek?
– Egészen biztos, hogy szakmainak, ugyanis a pénzügyi befektetők általában nem bírják a cégeik üzleti szereplését piaci eszközökkel megfelelően támogatni. Nálunk kezdetben ez a támogatás a tapasztalat átvételen és a szakemberek idedelegálásán keresztül jelent meg, manapság pedig inkább az anyavállalattal való üzleti együttműködésben. Minden, ebben a térségben működő új piacra lépő számára fontos, hogy milyen páneurópai vagy esetleg globális távközlési családnak a tagja. Ha valaki pénzügyi befektető tulajdonában van, az jelentős üzleti esélycsökkenést jelent.
– Mire számít, megmarad-e a két kisebbségben lévő magyar tulajdonosuk, a KFKI és a MÁV?
– A tulajdonosok egymás közti megállapodásán meg valószínűleg az ajánlaton is múlik hogy a meglévő tulajdonos meg akarja-e tartani a részesedését.
– Milyen érvekkel adható el elsősorban a PanTel?
– Mi a piac leginnovatívabb szereplője vagyunk: optikai hálózat alapján alapvetően IP-alapú terméket kínálunk vállalati és intézményi ügyfeleknek és belföldi, valamint külföldi társszolgáltatóknak. Az összekapcsolási szerződések megkötésének kezdeményezésében és a társszolgáltatókkal, köztük a domináns szolgáltatóval való kereskedelmi megállapodásokban ugyancsak mi vagyunk a folyamat hajtóereje és szerencsére az igyekezetünket üzleti sikerek is kísérik. Az első negyedévünket kimagaslóan teljesítettük, és azon vagyunk, hogy ugyanez folyamatosan a további negyedévekben is meglegyen. A közeljövőben lesz a közgyűlésünk, ahol elmondhatjuk, hogy a múlt év a PanTel számára sokszoros bevételnövekedést, általános piaci ismertséget és elismertséget eredményezett. 2000 volt az első, igazán lendületesen növekedő év, aminek az ára persze az volt, hogy 1998–99-ben nagyon alapos előkészítő munkát végeztünk. Megértettük, hogy tényleg mit és hogyan kíván az ügyfél. Ami optimizmussal tölt el, hogy most, május derekáig, töretlen lendülettel megy tovább a PanTel üzleti tevékenysége.
– Van olyan referenciájuk, amit szívesen említene?
– Mivel mi tipikusan komplett hálózatokat adunk el, ügyfeleinknek biztosnak kell lenniük abban, hogy a PanTel sok év múlva is helyt tud állni, és együtt képes fejlődni az ügyfél igényeivel. Így majdnem partneri viszony, kölcsönös függőség alakul ki közöttünk. Büszkék vagyunk arra, hogy ügyfeleink készek ránk bízni saját üzleti sikerük egyik igen fontos feltételét, a vállalati üzleti kommunikációt. Mostanáig több mint ötven IP-alapú magánhálózatot adtunk el. Az egyik legújabb ügyfelünk a Posta, aminek országos adatátviteli hálózatára a tendert megnyertük, majd majdnem elveszítettük, mivel fellebbezés okán a Legfelsőbb Bíróság ítélete kellett a Posta döntésének jogerőre emelkedéséhez. A szerződést azóta megkötöttük, és a múlt héten az első részhatáridőt napokkal a letelte előtt teljesítettük. S külön örömmel tölt el, hogy az utóbbi időben nyertünk három kormányzati tendert, miután a közbeszerzésekben huzamosabb ideig nem voltunk eredményesek. Üzleti tevékenységünkben az igazi újdonság azonban most az év elején az, hogy egyre többet dolgozunk külföldön. Ott vagyunk Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Ausztriában. Hamarosan indulunk a szolgáltatásainkkal Szlovéniában, és komolyan dolgozunk a jugoszláv összekapcsoláson. Tárgyalunk Horvátországban és Ukrajnában.
– A cégük honlapján van egy mondat, miszerint a távközlés nem csupán üzlet, hanem egyúttal társadalmi felelősség is. Mit értenek alatta?
– Mi azért lépünk fel, hogy gyors és teljes liberalizáció legyen az országban. Ez nem csak a PanTel érdekeit szolgálja, sőt a PanTel érdekeit abszolút értelemben talán nem is, de azt gondoljuk, hogy ha a fogyasztónak van választási lehetősége, akkor nekünk van esélyünk kitűnni. És most a felelősség mellé esély is társul. Továbbá valljuk, és ebben is van egy jó adag társadalmi elkötelezettség, hogy a liberalizációt úgy kell csinálni, hogy annak ne legyenek vesztesei, még a domináns szolgáltató se legyen abszolút értelemben a vesztese. Ugyanakkor érdemben gyengüljön meg a pozíciója, és éppen annyit veszítsen a piacaiból, amivel a többiek, köztük a fogyasztó, a folyamat nyertesei lehetnek. Ez a magyar piac fejlett piac, aki itt kitanulja a versenypiaci helytállást, az jó esélyekkel helytáll másutt is. Ám viszonylag kis piac, ezért nem véletlen, hogy a PanTel is elkezdett külföldön tevékenykedni.
– Ma mindenki azt hangsúlyozza, hogy elmosódnak a határok a telefónia, az informatika és a kommunikáció között. Hogyan alkalmazkodik ehhez a PanTel?
– Fő termékünk az IP-alapú, virtuális magánhálózat, amit korábban a rendszerintegrátorok rakosgattak össze a végfelhasználó cégek számára. Mi lényegében ugyanazt kínáljuk, mint ők, azzal a különbséggel, hogy nem kell külön tervezőt, beszerzőt, integrátort és üzemeltetőt keresnie az ügyfélnek, csak megmondja, hogy hová kéri a csatlakozót, és megkapja a szolgáltatást. Ezen túl folyik egy erős közeledés az értéknövelő szolgáltatások, tehát az alkalmazáskihelyezés és a távközlési szektor között. De olyan területekre, ahol a kulcskompetenciánk, a felkészültségünk nincs még meg, nem kívánunk kirándulni. Egyelőre a távközlés szűkebb területén is bőséggel kínálkoznak üzleti lehetőségek, igaz, ezek, mint említettem, már nem csak Magyarországon vannak.
Néhány hegedűórával a zenészek előtt
Beszélgetés Horváth Pállal, a PanTel vezérigazgatójával
– Az öt hazai, alternatív távközlési vállalat egyike, a PanTel a holland többségi tulajdonosnak köszönhetően mára a legnagyobb alaptőkével rendelkezik. Mikor és milyen elképzelésekkel érkeztek Magyarországra a holland távközlési szakemberek?
– Személyes kapcsolatunk közel egy évtizedes. A hollandok „előőrse” már a kilencvenes évek elejétől gyűjti az információkat Magyarországról, igyekeztek kitapogatni a távközlési piaci lehetőségeket és a szabályozás erős és gyenge pontjait. A vizsgálódások azt mutatták, hogy a magyar piacba érdemes befektetni, mivel a helyi telefonkoncessziók pályáztatása során először – svájci partnerrel – a Jásztejbe fektettek be, majd egy konzorcium keretében elnyerték az egyik 900 MHz-es mobilkoncessziót, ebből lett aztán a Pannon GSM. Az üzleti távközlésben először az UNISOURCE svájci–svéd–holland tulajdonú vállalkozás keretében jelent meg a mai KPN jogelődje, a PTT Telecom Netherland. Az erőfeszítés eredménye a PanTel, amely 1998. április elsején alakult meg. Az UNISOURCE nem bizonyult időtálló vállalkozásnak, a helyét a PanTelben az időközben KPN nevet felvett holland távközlési vállalat vette át. A szövetség – egyebek mellett – azért nem volt életképes, mert a hollandok, tapasztalataik alapján, sokkal több fantáziát láttak hazánkban, illetve a térség országaiban, mint partnerei. A PanTel többségi tulajdonosa, a KPN Hollandiában, kemény piaci körülmények között, megőrizte nemzeti domináns szolgáltatói státusát, annak ellenére, hogy az ottani törvények szerint meg kellett válnia a hatalmas kábeltévé-üzletágától. A KPN a folyamatos növekedés érdekében a gyors fejlődés előtt álló, attraktív piacok felé fordult: stratégiai elhatározása, hogy Európa vezető mobiltelefon- és internetszolgáltatói közé számítson. Hazánkban jelenleg a Pannonban és a PanTelben van közvetlenül jelen, de többségi tulajdonosa a PanTel többségi tulajdonában levő Euroweb Hungary amerikai tulajdonosának is. A térség országai közül még Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában vannak komoly érdekeltségei, illetve érdeklődése a piaci jelenlét iránt. Az idő a holland várakozásokat igazolta. A térség gyorsan fejlődik. Magyarországon például tíz-tizenöt évig ötszázalékos gazdasági fejlődéssel számolhatnak.
– A KPN tehát elégedett magyarországi lehetőségeivel?
– Töretlen a bizalma országunk iránt, amit az is mutat, hogy a KPN a közelmúltban döntő szerepet játszott a PanTel tízmilliárd forintos alaptőke-emelésében, amelynek eredményeképpen alaptőkénk harmincmilliárd forintra, a KPN részesedése pedig hetvenöt százalékra emelkedett. Ezzel a legtőkeerősebb alternatív távközlési vállalat lettünk.
– A KPN bátor döntések sorozatát hozza. Európában a mobil- és internetpiacon az első három közé várják magukat, s vadászterületüket kiterjesztették a Távol-Keletre is.
– A KPN képes arra, hogy a páneurópai távközlés eminens szereplője legyen, s nem okoz gondot számára az sem, hogy ügyes súlypontáthelyezéseket vigyen végbe, ha a helyzet úgy kívánja. Megtartva vezető szerepüket a hazai piacon, az európai piac jelentős szereplőjévé tudtak válni rövid idő alatt, éppen a leggyorsabban fejlődő piaci szegmensekben. A fordítás titka az igen felkészült és rugalmas vállalati felsővezetés és a vele szorosan együttműködő, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, ugyancsak igen felkészült szakembergárda. Ezt a szakembergárdát tudatosan fejlesztik, és mozgatják az országok és régiók között. Néhány, nálunk sikeresen működő holland kollégánk hamarosan a távol-keleti fejlesztésekben vállal kulcsszerepet. A KPN néhány hegedűórával előbbre tart, mint a nagyzenekar, az általuk megcélzott országok távközlési szakemberei. A hollandok komoly tapasztalatokra tettek szert a világ leggyorsabban fejlődő üzleti szegmenseiben. E területen a KPN valóban a világ élvonalához tartozik. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a PanTel holland munkatársai azonnali lépésre képes, felkészült szakemberek. Fontos a PanTel számára, hogy nemcsak a nálunk dolgozó holland kollégákra számíthatunk, hanem a KPN otthoni vagy bármelyik külföldi befektetésen dolgozó szakembereire is. Bármikor készek segíteni a PanTeltől jövő megkeresésekre. Helyzetértékeléseik, javaslataik alapján pillanatok alatt válasz születik a felmerült kérdésekre. Óriási érték, hogy fiatal, lendületes, törekvő munkatársaink bátran támaszkodhatnak a holland know-how-ra, a fejlesztési döntések kockázata ezáltal csökken. A magyarországi holland nagykövetség példamutató módon támogatja a két ország közti üzleti kapcsolatok fejlődését és az üzletemberek kapcsolatfelvételét, együttműködését. Különböző holland vállalatok mintegy ezer szakembere dolgozik Magyarországon ma is.
