Az építőipari termelés enyhe visszaesése, legjobb esetben is stagnálása várható az idén, az út-, autópálya-, és lakásépítések csökkenésének következtében - mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke.
   Az ÉVOSZ első embere csütörtöki tájékoztatóján arról is beszélt, hogy  a tendenciára utalnak az első kilenc havi statisztikai adatok is: az építőipar 1.463 milliárd forintnyi munkát valósított meg, ami 2,1 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel ezelőtti időszakban, míg 1.160 milliárdos szerződésállománya 7,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Tolnay Tibor kiemelte, hogy 2007-ben az építőipari termelés 3-4 százalékos növekedésre számít a szakma. Bár az első félévben a kormányzati megszorító intézkedések hatására a lakossági, a kormányzati és önkormányzati keresletet a pangás fogja jellemezni, ám a második félévtől a közbeszerzési piac élénkülését várják, az uniós forrásoknak, az új banki finanszírozási konstrukcióknak, a panel felújítási programnak, és az üzleti szféra megrendeléseinek bővülése miatt.

Az ÉVOSZ-elnök utalt arra, hogy az építőipari árak az év első kilenc hónapjában 7 százalékkal haladták meg a 2005 hasonló időszakának árindexét, ami azt jelenti, hogy az ágazat "infláció-vesztes", mivel áraiban az általuk felhasznált termékek áremelkedésének csak töredékét tudja érvényesíteni, továbbhárítani. Az év elején kötelező jelleggel hatályba lépett Ágazati Kollektív Szerződés eddig nem váltotta be a reményeket, mivel a feketemunka arányát nem sikerült visszaszorítani.  Másrészt az idén jelentősen romlott az építőipari vállalkozások likviditási helyzete, és a körbetartozások sem csökkentek. Az ágazat árbevétel-arányos jövedelmezősége mindössze 1-4,5 százalék között mozog. Tolnay szerint a gazdasági perek felgyorsítása és a feltétel nélküli bankgarancia lehívásának megszüntetése sokat javítana az ágazat helyzetén.
 A múlt év végén mintegy 94 ezer építőipari vállalkozás működött, és bár az idén 5 ezer körüli cég csődbe ment, ez év végén a cégek száma 97 ezerre emelkedett. Ebből 85 ezer 1-2 fős vállalkozás, amelyek a 340 ezer főt kitevő összes építőipari alkalmazottból 220 ezer főt dolgoztatnak.

 Tolnay Tibor kifogásolta, hogy egy Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat szerint a bizonyos értékhatár feletti építési beruházásnál a lehető legköltségesebb fizetési módot, az akkreditívet kötelezően előírná. Ez a fizetési mód a bruttó számlaösszegre vetítve 2,3-3,7 százalék költséget jelent, ami egy több szereplős alvállalkozói láncolat esetében megtöbbszöröződik. "Azonban az építőipari cégek döntő részének saját vagyona, a forgóeszköz hitelek, és bankgaranciák miatt már most is olyan mértékben terhelt, hogy újabb, esetenként milliárdos nagyságrendű akkreditív mögé állítandó fedezet nyújtására a társaságok nem képesek" - hangsúlyozta Tolnay Tibor.