A felmérés a végzős, illetve pályakezdő hallgatók fizetési igényeiről ad áttekintést. Az elemzés 1600 fős minta alapján készült és szakterületenként, földrajzi régiók szerint, valamint nyelvtudás alapján elemzi és hasonlítja össze a hallgatók munkába állásukkor elvárt bruttó havi fizetési igényeit. A végzős hallgatók fizetési igényeik meghatározásánál valószínűleg több forrásból táplálkoznak (statisztikák, korábban végzett ismerősök fizetési, hirdetések, stb.), így nem véletlen, hogy ezek az elvárások hűen tükrözik a napjainkban jellemző bérpiaci trendeket.

Az informatikai végzettség a legpiacképesebb

Az átlagot meghaladó elvárások jellemzik a gazdasági, informatikai és műszaki területeket, ezek közül is kiemelkedik az informatika, ahol a nagy piaci kereslet miatt csaknem kétszeres kezdő fizetés remélhető a lista alján található oktatási terület átlagához képest. Meglepőnek tűnhet a jogi terület viszonylagos elmaradása, itt valószínűleg a utóbbi évek túlképzésének hatásai kezd jelentkezni.

Egyetem vagy főiskola - elhanyagolható a különbség

Az egyetemi szintű képzésben részesülők fizetési elvárásaiknak átlaga jelenleg 145 ezer Ft, míg a főiskolai hallgatók esetében ez 139 ezer Ft, a különbség mindössze 4%, a piaci értékítélet napjainkban nem tesz különbséget a két oktatási forma között. Leginkább még az agrár szakterületen tér el a két adat (itt az egyetemi végzettségűek 14%-al magasabb bért várnak el a főiskolán végzettekkel összehasonlítva, de a gazdasági és informatikai területeken ez a különbség 3% alatt van.

Nyelvtudás - még mindig számít

Azzal, hogy a diplomaszerzés feltételévé vált az idegen nyelvek ismerete, jelentős javulás történt ezen a téren az idősebb korosztályok hasonló adataival összehasonlítva. Az összesített adatokat elemezve megállapítható, hogy egyetlen idegen nyelvet sem beszélők, illetve nyelvet csak alapfokon ismerők együttes aránya sem éri el a hallgatók 20%-át, a többség legalább egy, de jelentős arányuk kettő vagy három nyelvet is beszél legalább középfokon.

A gazdasági, jogi és bölcsész területek, ahol a nyelvi képzés hagyományosan erősebb, lényegesen jobb helyzetben van ebből a szempontból a többi területtel összevetve.
Érdekes lehet megvizsgálni, hogy a nyelvtudás szerepet játszik-e még a fizetési elvárásoknál.
Nem meglepő, hogy ez még jelentős szempont napjainkban is, várhatóan ez így is marad, amíg az idegen nyelvek ismerete minden korosztályban általános lesz.