Az USA-ban még nem szilárdult meg a 2002 elején megindult termelésélénkülés. A japán gazdaság továbbra is számos válságjelenséggel küzd, kedvező esetben is csak kilábal az évtizedes stagnálásból. Az Európai Unió tagországainak együttes gazdasági növekedése 2002-ben alig haladja meg az 1%-ot, s a hanyatlásból való kiemelkedés csak lassú ütemben mehet végbe: 2003-ban átlagosan valamivel 2% feletti GDP-növekedés várható. A német gazdaság még európai viszonylatban is kiemelkedően gyenge teljesítményt nyújt.

Az utóbbi két évben a fontosabb fejlett országokban a fiskális politika – a monetáris politikához hasonlóan – többnyire gazdaságösztönző jelleget öltött. A konjunktúraélénkítő intézkedéseket azonban a reálgazdaságból kiinduló folyamatok részben hatástalanították. A tőzsdei árfolyamok csökkenése, zuhanása megfaragta a keresletet és hozzájárult a tőkeköltségek emelkedéséhez. A bizalmi válság önmagában is bénítólag hat a gazdaság szereplőire.

A nemzetközi kereskedelem bővülése – a tavalyi stagnálás után – az idén is elmarad a várakozásoktól. A világkereskedelmi forgalom 2002-ben legfeljebb 2,5%-kal növekszik és a 2003-ra vonatkozó korábban napvilágot látó 6-7%-os előrejelzéseket is lefelé kell korrigálni.

A rendszerváltó országokban is érvényesül idén a gazdasági lassulás világméretű tendenciája. Az országok többségében a tavalyinál kisebb a GDP emelkedése, a növekedés húzóereje többnyire a belföldi felhasználás, azon belül is jellemzően a fogyasztási kereslet. A közép-kelet-európai térség növekedési üteme nemzetközi összehasonlításban még mindig viszonylag magasnak mondható, többnyire meghaladja a 3%-ot, 2003-ban pedig már a növekedés gyorsulásával számolunk. Az infláció a térség majdnem összes országában nagymértékben, több mint 4%-ponttal lassult a tavalyi évhez képest. Kedvezőtlenebbül alakul a munkanélküliség.

A magyar gazdaság helyzetét és kilátásait illetően nem történt érdemi változás előző Konjunktúrajelentésünk óta. A harmadik negyedévben 3,4%-os növekedés nemzetközi összehasonlításban továbbra is viszonylag jó teljesítménynek számít: 2,6 százalékponttal meghaladja az Eurózóna GDP-bővülését, és valamivel magasabb, mint a közép-európai országok átlagos növekedési üteme. A növekedés továbbra is alapvetően a szolgáltató ágazatok teljesítményének tudható be, miközben az ipar hozzáadott értékének bővülése minimális volt, a mezőgazdaság teljesítménye pedig kismértékben csökkent.

Tovább romlott az államháztartás helyzete, és a folyó fizetési mérleg hiánya is emelkedett. A reálkeresetek rendkívül gyors, 12,5%-os emelkedése ellenére a háztartási megtakarítások stagnálnak, a hitelkereslet – elsősorban a használt lakásvásárlásra is kiterjesztett állami kamattámogatás miatt – rohamosan nő, ami további veszélyt rejt magában a pénzügyi egyensúly szempontjából. A gazdasági növekedést elsősorban a háztartások fogyasztása húzza.

A beruházások szerkezetének az alakulása kifejezetten aggasztó. A nemzetgazdasági szinten 5,2%-os bővülés a harmadik negyedévben továbbra is az állami beruházásokhoz kapcsolódik, miközben a feldolgozóiparban 14,8%-os csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest.

Az ipari termelés élénkülése továbbra is várat magára: 2002 háromnegyed évében mindössze 2,1%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakáét, ezen belül jelentős havi kilengéseket mutat. 2002-re korábbi prognózisunknál kissé alacsonyabb, 3% alatti, 2003-ra 4-6%-os ipari növekedést tartunk valószínűnek. Az elmúlt hónapokban a rendkívül élénk építési tevékenység folytatódott.

Lelassult a működőtőke-beáramlás, sőt több multinacionális nagyvállalat is megszünteti, illetve leépíti magyarországi érdekeltségeit. Eközben viszont az EU-csatlakozás menetrendjét és feltételeit meghatározó döntések kedvezően befolyásolták Magyarország középtávú kilátásait. A csatlakozásra számító konvergencia-játék felerősödése a hosszú lejáratú értékpapírok, a magyar tőkepiacon elérhető – nemzetközi összehasonlításban – rendkívül magas hozamok pedig a rövid lejáratú papírok iránti külföldi keresletet növelték, ami a tőkebeáramlás felerősödéséhez vezetett. Ennek legfontosabb következménye, hogy az egyensúlyi mutatók romlása ellenére a forint árfolyama tovább erősödött, s a jelentés írásakor tartósan megközelítette a sáv erős szélét. Ez tovább táplálta a kamatcsökkentési várakozásokat, amelyeknek a jegybank egyelőre ellenáll. Fennáll a veszélye annak, hogy a forint hamarosan eléri a sáv szélét, ami, ha bekövetkezik, jelentősen korlátozza a monetáris politika hatókörét. A sáv eltolását azonban ebben a helyzetben a jelentés reálgazdasági szempontból kifejezetten károsnak ítéli.

A kutatók továbbra is hangsúlyozzák, hogy a kiegyensúlyozott növekedés és a versenyképesség helyreállítása érdekében jövőre a bérek mérsékelt emelésére, szigorú költségvetésre és a lakosság megtakarítási hajlandóságának a növelésére van szükség.

2002 egészére a kutatók 3,3%-os gazdasági növekedést, 5,3%-os éves átlagos fogyasztói árindexet jeleznek előre.

2003-bana nemzetközi konjunkturális helyzet enyhe javulásának köszönhetően kismértékben gyorsulhat a gazdasági növekedés, a GDP közel 4%-kal emelkedhet. Az infláció aligha csökken érzékelhető mértékben, éves átlagban valószínűleg jövőre is meghaladja az 5%-ot.

Kapcsolódó táblázatok

Bővebben:

A magyar gazdaságról

A nemzetközi gazdaságról