Vajon mit tehetnek ebben a maga módján új helyzetben a hazai vállalkozók? Dr. Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét kértük arra, fogalmazzon meg egy-két tanácsot, mit tehetnek magukért, a nagyobb biztonságukért a cégek?
- Akik tehetik, azok próbáljanak meg határidős ügyleteket kötni, a Magyar Export-hitelbiztosítónál, annak honlapján találni erre vonatkozó eligazításokat - fogalmazza meg az MKIK elnöke. - Ez természetesen nem lehet annyira általános önvédelmi eszköz, mint az, hogy a vállalkozók mindenképpen képezzék magukat árfolyam ügyekben, s nagyon óvakodjanak a kapkodástól, illetve próbálják meg elkerülni a kényszerhelyzeteket, azokat a szituációkat, amikor likviditásuk érdekében nem marad más eszköz, mint az átváltás. Nagyon lényeges megfontolni a devizában való hitel felvételekor, mennyire biztosított a fedezeti, bevételi oldal abban a bizonyos devizában.
Ha az adott cég exportőr, s bevétele exportjából keletkezik, akkor értelemszerűen bátrabban vásárolhat, illetve vehet fel hitelt euróban, mint az a cég, amelyik döntően belső piacra termel. Ez utóbbiak esetében tanácsos olyan szerződést kötni a bankkal, amilyen révén mozgásteret engednek neki a törlesztésnél. Például megteheti a vállalkozó, hogy egy hónapon belül bármely napon fizet, s nincs kiszolgáltatva a megadott időben, kedvezőtlen átváltási kurzuson való törlesztésnek. A gazdaság bizonyos területein már teret nyert, hogy hazai partnerek például euróban állapodnak meg egymással, így működik a lakáspiac, a bérleti piac nagy része, s nemigen lehet elmarasztalni őket ezért. Aki teheti, az komoly biztonsági elemet tud beemelni így a rendszerébe, pláne, ha kényszerátváltásokat pedig el tudja kerülni.
