A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: nagy az igény mérnök-üzletkötőre, ám kevés az alkalmas jelölt. A résztvevők továbbra is elégtelennek látják a nyelvtudást és az egyetemi, főiskolás évek alatt szerzett szakmai tapasztalatot. Munkaerőpiaci felmérések szerint a mérnökök közül a villamos-, gépész, építész-, építőmérnökök és a mérnök informatikusok számítanak kelendőnek, a vegyész-, közlekedési-, agrár- és élelmiszeripari mérnökök viszont elhelyezkedési nehézségekkel küzdenek. A Foglalkoztatási Hivatal például ezerötszáz munkanélküli mérnököt tart nyilván.
Piacképes tudás: 5-6 év késésben a felsőoktatás
Az egyetemen tanultak 5-6 év késésben vannak a piacon elvárt tudáshoz képest. Elhangzott, a piacon megjelenő új tudás fáziskéséssel adható át a felsőoktatásban. Legalább öt év szükséges ahhoz, hogy szervesen beépüljön a tananyagba és a frissdiplomások ezzel felvértezve kezdhessék meg az álláskeresést.
Áthidaló megoldásként a szakértők a szakmai gyakorlatok jelentőségét emelték ki, ahol a hallgatók beleszokhatnak a vállalati környezetbe, megláthatják, milyen tudás kell az érvényesüléshez. Ugyan egyre több hallgatónk megy 2-3 hónapos munkatapasztalat-szerzésre a tanulmányi idő alatt, a valós gyakorlattal diplomázó BME-s mérnökök aránya még mindig csak 25-30 százalék - állapította meg Hajdú Csongor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Karrier Irodájának vezetője.
Mérnök-üzletkötő: hiánycikk a piacon
A vitában részt vevő fejvadászok megjegyezték, a mérnöki pozíciók közül a mérnök-üzletkötő tudásból van a legnagyobb hiány. "Én például még nem láttam jó mérnök-üzletkötőt, pedig több száz aktuális állásajánlatban keresnek ilyen tudású szakembert", jegyezte meg Tokár Péter, a Tesk fejvadász cég vezetője.
"Mérnökként egyre több kompetenciával kell rendelkezni, multifunkcionálisnak kell lenni, jól kell tudni csapatban dolgozni", erősítette meg Csaposs Noémi, a Trenkwalder-Multiman igazgatóhelyettese. A résztvevők arra keresték a választ, irreálisak-e a mérnök-üzletkötővel szembeni elvárások. Elhangzott, nem vagy legalábbis nehezen átjárható a sales és a mérnöki terület: aki például jó fejlesztőmérnök, nem akar értékesíteni. A diplomás mérnökök sem orientálódnak efelé, inkább a kutatói, fejlesztői szféra, a kreatív, önálló munka érdekli őket. Csaposs Noémi azonban megjegyezte, a legtöbb állás nem kreatív, inkább végrehajtói munka.
Nincs általános recept a mérnökök kiválasztására
A mérnökök kiválasztására nincs általános recept. A Zalakerámiánál például első körben a szakmai osztály képviselője méri a szaktudást, és ezután következik egy HR-es interjú. A Huntraco Rt-nél éppen fordítva történik: először HR-es, utána szakmai interjúkör. Utóbbi vállalatnál a motiváció, a tanulási, képzési hajlandóság meghatározása után veszik számon a szakmai ismereteket- tájékoztattak a HR-igazgatók.