A Bajnai-kormány jelenlegi, illetve az Orbán-kormány volt tárcavezetője erről az MR1-Kossuth Rádió országjárás nevű közéleti vita rendezvényén beszélt csütörtökön, a Budapesti Corvinus Egyetemen. Oszkó Péter hangsúlyozta: a minisztérium idei évre vonatkozó "nullszaldós" adóátrendezési terve a jövedelemadót, valamint a foglalkoztatást terhelő járulékokat csökkenti, így azoknak a vállalkozásoknak csökkenek a terhei, amelyek foglalkoztatnak, illetve a saját maguk által megtermelt jövedelemből élnek. A felhalmozott vagyonukból fogyasztó cégek azonban ezt a könnyítést nem élvezhetik - fűzte hozzá.
Bezzeg a Reformszövetség
Varga Mihály szerint a kormány adóemelést tartalmazó programja visszalépés azokhoz a javaslatokhoz képest, amelyeket Oszkó Péter a Reformszövetségben képviselt. A volt pénzügyminiszter a kormány alapvető gazdaságpolitikai hibájának nevezte, hogy mindent a költségvetési hiány csökkentésének rendel alá a gazdaság élénkítése helyett.
Oszkó Péter szerint Magyarországnak mindenképpen le kell küzdenie jelenlegi versenyhátrányát, ami mindenekelőtt az állami újraelosztás és a kiadások magas szintjére, valamint az ebből következő jelentős adókoncentrációra vezethető vissza. Rámutatott: a jövőben lényeges mértékben szeretnék kitolni az adócsökkentésben érintettek körét. Kérdésre válaszolva Oszkó Péter megjegyezte: egyes vélemények szerint mintegy 1.000 milliárd forint fekszik magyar tulajdonú külföldi offshore cégekben, amit megfelelő intézkedésekkel akár Magyarországra is lehetne csábítani.
Varga Mihály rámutatott: jelenleg ugyanaz a megszorító folyamat zajlik, mint 2006-ban, aminek eredményeként a magyar gazdaság ismét negatív spirálba kerülhet. A Fidesz számára mindenki szövetséges, aki nagyarányú adó- és járulékcsökkentésben gondolkodik, amelynek fedezetét egyebek mellett az európai uniós pénzek koncentráltabb, hasznosabb felhasználásával is fedezni lehetne - emelte ki Varga Mihály.
Felvetésére reagálva Oszkó Péter elmondta: a nemzetközi gazdasági környezetből tanult, viszonylag modern nagyvállalkozói szektor helyett a hatékonyságában a román szinthez sem közelítő magyar kis- és középvállalati szektort (kkv) kell előnyben részesíteni a brüsszeli támogatások elosztásánál. Még akkor is ha ez "rettentő szétaprózottsággal" jár - tette hozzá.
