Elképzelhetetlennek tartja Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója, hogy az állam kivonuljon a lakáspiac finanszírozásából, a nyújtott jelenlegi 225 milliárd forint kedvezmény a hiteleknél egyszerűen nem jelenthet megterhelést a büdzsének. A konjunktúra intézet szokásos ingatlanbarométerét kommentáló sajtótájékoztatóján Belyó Pál arra a kapcsolódó kérdésünkre válaszolt, látná-e realitását annak, hogy a Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter környezetéből származó felvetést, a hitelek támogatásának leépítését meglépi a kormányzat. A gond nem a költségvetés ilyetén megterhelése, hanem inkább az, hogy miként is alakul a lakáshitelek szerkezete. Az a jellemző, hogy a devizaalapú kölcsönökért okkal nagy a kereslet, hiszen a 4-5 százalékos kamat jelenleg kedvezőbb a forintban nyújtott és támogatott hitelek áránál is, mely 6 százalékot tesz ki.
Az ingatlanbarométer szakmai anyagában - melyet Liskáné Pólya Lenke állított össze - az áll, hogy a bankok jelzései szerint a lakáshitelek felvételének üteme visszaesett, ugyanis a hitelállomány tavaly ilyenkor 6,2 százalékkal gyarapodott, az idén pedig csaknem fele ilyen ütemben, 3,3 százalékkal nőtt január-március hónapokban. A lakossági hiteleket - állapította meg az írott elemzés is - szinte teljes mértékben devizában veszik fel. A kedvező kamatok miatt szinte kizárólag svájci frankban adósodnak el az igénylők, a tartósan erős forint - a legutóbbi napokig ez volt a "természetes" állapot - fokozza a deviza alapú hitelek iránti bizalmat. A piaci hitelek átlagos nagysága 5,5 millió forint.
Az Ecostat második negyedévi ingatlan-barométerének az év első negyedévi értékéhez viszonyítva 4,6 százalékos emelkedése főleg az ingatlan-beruházó és -forgalmazó vállalkozások kiugróan magas optimizmusát tükrözi. Mindenesetre - s ez már Belyó Pál helyzetértékelése - gyenge javulás jellemző ezen a piacon, kivált annak következtében, hogy a lakásszektorban mégsem következett be visszaesés. Az elemzők korábban nem javulással, hanem romlással kalkuláltak. Az első félévben 21 ezer új lakásra adtak ki engedélyt, s ez 7 százalékkal magasabb a korábbinál.
Az építők megtalálták a védekezést a csökkenő profitjuk ellen, azonos területre ugyanis nagyobb lakásszámot készítenek el és értékesítenek is, persze. Ez azzal is jár, hogy csökken egy füst alatt az otthonok alapterülete, bár ezt a vevők is díjazzák, keresettek a kisebb lakások. Ma már minden tizedik lakás kisebb 40 négyzetméternél. Belyó Pál annak is hangot adott, hogy az elkövetkező időszakban az inflációhoz közeli, illetve az némiképp meghaladó árakkal lehet számolni az ingatlanpiacon.. És realitás, hogy 33 ezer új lakás átadása szerepelhet az idei éves statisztikában.