;venteA Putyin-döntés már Budapesten érhette azokat az Oroszországból és Belorussziából érkezett üzletembereket, akik az új üzleti lehetőségek feltárása érdekében látogattak Magyarországra a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht., illetve a Floreno Kft. rendezvényére. A házigazdák – beleértve a kormányzat nevében értékelést adó Major István külügyminisztériumi helyettes államtitkárt is – és a Moszkvából, Minszkből érkezett üzletemberek, illetve diplomaták abban a biztos tudatban konzultáltak, hogy az Oroszországban lefejezett kormány ellenére zavartalanul fejlődhet a gazdasági együttműködés.

Moszkva számára mindenesetre nem okoz fejtörést, hogy Magyarország májusi uniós csatlakozása után miként is alakul a kereskedelmi forgalom. Az ugyan igaz, hogy akkortól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt tartalmazó megállapodást hazánk felmondja, de arra még csak remény van, hogy mód lesz áttérni a szabadkereskedelmi megállapodásra. Oroszország Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO-ba) való belépését eddig sikerrel segítette elő a magyar gazdaságdiplomácia. A stabil partnerségi megállapodás hatálya elvben hamarosan kiterjeszthető lesz, bár az EU egyelőre az észtek, lettek, illetve az oroszok közötti e tárgyú vita miatt merev álláspontot képvisel. Hazánkban tehát csak bizakodhatnak abban, hogy az Európai Bizottság és Oroszország között május 1-ig befejeződnek és eredménnyel zárulnak a tárgyalások. Moszkva számára nem mellékes, hogy a többi unióba belépő volt KGST-ország is, hazánkhoz hasonlóan dinamizálni akarja orosz gazdasági kapcsolatait, immáron Brüsszelben lobbyzva. Azzal azonban számolni lehet, hogy az EU-s közös külső vámtarifa alkalmazása az ipari vámokat a felére csökkenti, ami alapvetően élénkítheti az orosz relációjú üzleti kapcsolatokat. A mezőgazdasági termékek esetében nem ennyire egyértelmű a vámpolitika, ugyanakkor az EU-ban néhány tagállam bizonyos szubvenciókat élvezve szállíthatott agrártermékeket Oroszországba, s e kedvezményekkel éppen a magyar termékek pozícióit rontották le. Májust követően a versenyhátrány ebből a szempontból nem sújtja majd a magyar mezőgazdaság szállítóit. Tény, hogy az EU tizenegy vámvédelmi antidömping eljárást tart érvényben Oroszországgal szemben, hazán uniós tagságát követően két termék esetében a mi relációnkban is igaz lehet ez.

Moszkva és Budapest között manapság már nem csupán a szimpla áruforgalom a tét. A nagy projektekben mind a két fél érdekelt. Hazánk például bekapcsolódik egy orosz szociális lakásépítési projektbe, ez önmagában százmillió dolláros vállalkozás. Arhangelszkben kórházi rekonstrukciót hajtanak végre magyar cégek, s kedvezőek annak az előjelei, hogy az oroszországi digitális műsorszórás elindítása magyar részvétel mellett valósul meg. Atomenergetikában, petrolkémiában, a budapesti 4-es metró építésében, a 2-es modernizálásában – mint nagy projektekben – az orosz üzleti körök kívánnak szerepet vállalni, s egyáltalán nem lehetetlen a Kamaz és a Rába Rt. „közeledése” sem. A magyar működő tőke-befektetések egyelőre nehezen valósulhatnak meg Oroszországban, elsődlegesen az ottani bankok finanszírozás politikája miatt: roppant drágán adnak hitelt a vegyes vállalati kapcsolatban érdekelt orosz cégeknek. De az engedélyeztetési eljárások is bonyolultak és hosszadalmasak, a magyar gazdasági kormányzat gesztusokat vár Moszkvától.

A Molnál, Richternél kisebb magyar cégek szándéka – az orosz piaci jelenlét bővítése – önmagában nem meglepő, de az azonban már nem túl egyszerű feladat a vállalkozások részére, hogy finanszírozzák is ottani tevékenységüket. Kiderült a február 26-i budapesti ITDH-s tanácskozáson is, hogy a moszkvai kereskedelmi képviseleten egy 18 négyzetméteres irodát valamint lakást bérlő, egyetlen alkalmazottat kiküldő cégnek 17 millió forintjába kerül egy évnyi időre a tranzakció. Pedig – hangzott el – valamelyest mérséklődött a bérlés költsége az amúgy nem teljesen kihasznált kereskedelmi képviseleten. A kisebb cégek egyébként már tudnak, de nem eleget arról, hogy az orosz főváros, valamint Jekatyerinburg mellett magyar állami érdekeltségű raktárbázis van, illetve lesz. Érdeklődésüknek az is az oka, hogy nem egyszerű feladat a raktározási lehetőségek oroszországi megszervezése, márpedig a szállítás és az értékesítés a változó kereskedelmi feltételek miatt gyakran nincs szinkronban. A vízumügyintézés ugyancsak nehézkes feladat, s megesik, hogy az úgynevezett egy utas vízummal a kiutazó kamionosokat nem engedik haza. A vámkíséret és a konvojoztatás intézménye sem problémamentes ma még, s az utóbbi pikantériája, hogy a járművek csak éjjel közlekedhetnek, többnyire védtelenül.