A LUKOIL sajtóközleménye kiemeli, hogy a két cég a már meglévő közös tervekben is elmélyíti együttműködését, és a jövőben együtt tevékenykednek kitermelési, fejlesztési és finomítói projektekben harmadik országokban.
Jelenleg a LUKOIL és a CNPC két kazahsztáni olajmezőt tár fel közösen, és 20-20 százalékkal részt vesznek egy nemzetközi konzorciumban, amely egy üzbegisztáni geológiai feltárást végez.
A két cég közös koordináló bizottságot hoz létre, amely évente legalább kétszer ülésezik. A kínai média szerint a két cég több mint száz benzinkút építéséről is tárgyal Kína északkeleti részén. (Magyarországon legutóbb a Jet-kutakról tárgyalt az orosz oljamulti.)
Előzmények
Kína igyekszik szavatolni olaj- és földgázimportját Oroszországból a következő évtizedekre. Amikor az orosz állami Rosneft olajtársaság 13 százalékát tavaly júliusban kibocsátották a moszkvai és a londoni értéktőzsdén, a kínai CNPC 500 millió dollárért 4 százalékot vett a Rosneftből.
A CNPC korábban 3 milliárd dolláros bevásárlást tervezett, de az orosz fél ebbe nem ment bele.
Októberben a Rosneft és a CNPC jegyzőkönyvet írt alá vegyesvállalat alapításáról.
Ázsia részesedése a következő tíz-tizenöt évben a jelenlegihez képest tízszeresére nő az orosz olaj- és gázexportban, mondta tavaly szeptemberben
Vlagyimir Putyin orosz államfő. A jelenlegi 3 százalékos szint 30 százalék körülire emelkedik, idézte Putyint akkor a Financial Times.
Az orosz Gazprom és a CNPC tavaly márciusban jegyzőkönyvet írt alá két gázvezeték építéséről, Kelet- és Nyugat-Szibériából Kínába, egyenként évi 30-40 milliárd köbméteres kapacitással, összesen tízmilliárd dolláros beruházással, de a végső megállapodás még késlekedik az árviták miatt.
A nyugat-szibériai vezetéken a Jamal-félszigeti lelőhelyről áramolhatna a földgáz az Altaj hegységen át Kína nyugati határmellékére, először 2011-ben, idézte ugyancsak
Putyint márciusban a Vedomosztyi, rámutatva: attól fogva Európának nyilván jobban kell versenyeznie Ázsiával az orosz földgázért.
A CNPC korábban 3 milliárd dolláros bevásárlást tervezett, de az orosz fél ebbe nem ment bele.
Októberben a Rosneft és a CNPC jegyzőkönyvet írt alá vegyesvállalat alapításáról.
Ázsia részesedése a következő tíz-tizenöt évben a jelenlegihez képest tízszeresére nő az orosz olaj- és gázexportban, mondta tavaly szeptemberben
Vlagyimir Putyin orosz államfő. A jelenlegi 3 százalékos szint 30 százalék körülire emelkedik, idézte Putyint akkor a Financial Times.
Az orosz Gazprom és a CNPC tavaly márciusban jegyzőkönyvet írt alá két gázvezeték építéséről, Kelet- és Nyugat-Szibériából Kínába, egyenként évi 30-40 milliárd köbméteres kapacitással, összesen tízmilliárd dolláros beruházással, de a végső megállapodás még késlekedik az árviták miatt.
A nyugat-szibériai vezetéken a Jamal-félszigeti lelőhelyről áramolhatna a földgáz az Altaj hegységen át Kína nyugati határmellékére, először 2011-ben, idézte ugyancsak
Putyint márciusban a Vedomosztyi, rámutatva: attól fogva Európának nyilván jobban kell versenyeznie Ázsiával az orosz földgázért.
