A Dint Nyelviskolacsoport idén második alkalommal folytatott kérdőíves kutatást a vezetők, menedzserek nyelvtudásáról és nyelvtanulási szokásairól. A kutatásban 70 vállalat vett részt.

Megállapítható, hogy minden munkaköri csoportban jellemző az idegen nyelvek ismerete. Több mint két idegen nyelv ismerete csak a felsővezetők körében jellemző. A nyelvtudás szerepe a szervezeteknél kulcsfontosságúvá vált, és nagy az elmaradásunk a környező országokkal összehasonlítva.

A beszéd megy, a nyelvtan nem

A kutatásból kiderült, hogy minden cég fontosnak tartja a jó nyelvismeretet a felsővezetők, és 91 százalékuk a menedzserek körében. Itthon a felsővezetők és menedzserek jellemzően több idegen nyelvet is ismernek. Az angol szélsőséges egyeduralma figyelhető meg, ezt követi a német nyelv. A legégetőbb probléma a beszédkészség, míg az alkalmazottak lexikális tudását a kérdezettek jónak ítélték meg.

A válaszadó szervezetek 100 százaléka úgy véli, hogy szükség van nyelvismeretre a felsővezetők körében. A menedzserek körében szintén 91 százalékban, a szakértők körében 71 százalékban, az értékesítők körében 69 százalékban, az irodai alkalmazottak körében 66 százalékban tartották fontosnak idegen nyelvek ismeretét a résztvevő szervezetek.

Az idegen nyelvek között az angol nyelv fontossága magasan a többi idegen nyelv felett áll. A szervezetek 60 százaléka vélte úgy, hogy a német nyelv fontos számára, és viszonylag magas értéknek számít a francia és olasz nyelv 17 százalékos értéke.

Az állami nyelvoktatási támogatást nem ismerik

A kiválasztás során a nyelvtudás kulcsfontosságú. A nyelvtudás ellenőrzése többnyire elbeszélgetés alapján történik és kevésbé jellemző ennek a tudásnak a "bemondás alapján" való elsimerése, vagy hogy elég a jelentkezőnek papírral igazolnia, hogy jól kommunikál például angolul, németül. Figyelemreméltó, hogy a nyelvvizsga-bizonyítvány elfogadottsága a szervezeteknél tovább csökkent a korábbaiakhoz képest.  

A felmérésből az is kiderült, a válaszadó szervezetek 45 százalékánál folyik szervezett formában nyelvoktatás, jellemzően egyéni és csoportos tanfolyam formájában. Az alternatív nyelvtanulási formák közül a külföldi nyelvoktatást tartják a legtöbben hatékony oktatási formának, aminek a szerepe az elmúlt években rohamosan megnőtt. A válaszadók 91 százaléka nem vesz igénybe állami támogatást a nyelvoktatás finanszírozására. A vállalatok átlagosan az éves árbevétel 2,5 százalékát fordítják képzésre, 60 százalékuknál pedig nincs kialakult rendszer illetve politika a nyelvoktatásra.