Ennek révén a következő 7 éves időszakban 150 Mrd Ft megtakarításra, gazdasági nyereségre számíthat Magyarország – értenek egyet a hazai kerékpáros civil szervezetek által létrehozott Kerékpáros Kerekasztal tagjai abban a dokumentumban, amelyet a kormány képviselőinek nyújtottak át.
A dokumentum átadása kapcsán László János (MK) elmondta, hogy Magyarországon 2010-ben az utazások 19 százaléka esetében a kerékpár volt a fő közlekedési eszköz. Ez mindenképpen megőrzendő érték és közös összefogással 2020-ra tovább növelhető 22-25 százalékra. A foglalkoztatott népesség egészségügyi állapotának javulásából eredő, ki nem eső munka évi 3,5-4 Mrd Ft megtakarítást jelent, illetve a WHO számítása alapján, a fizikai aktivitás réven évente 600-zal kevesebben halnának meg, amelyből évi 1 Mrd Ft megtakarítás lenne elérhető. Emellett a CO2 kibocsátás mérséklése, a fosszilis üzemanyag felhasználás megtakarítása és 3,5 Mrd Ft értékű import (alapanyag) kiváltása lehetséges. Ehhez az kell, hogy a kerékpározás mindenki számára választható közlekedési mód legyen és a kerékpárosbarát úthálózatokat, a településeket összekötő kerékpárutakat, szemléletformáló akciókat támogassák.
Csikai Maria (KMSZ) véleménye szerint ki kell használnunk a kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségeket. Az Európai Parlament által becsült 98 millió kirándulás/év és a kerékpáros nyaralások (> 1nap jellemzően kerékpáron) számának 1 millió nyaralás /év szintre növelése reálisan elérhető cél 2020-ra. Ebben az esetben a kerékpáros turizmusban érintett turisztikai szolgáltatók 10 milliárd Ft /év árbevételt érhetnek el. Ehhez ki kell építeni, ki kell jelölni az európai, a nemzeti és a helyi kerékpáros útvonalakat, ki kell alakítani a kerékpáros-barát szolgáltatók rendszerét és összehangolt promóció, marketing szükséges.
Klimon Péter (MKKSZ) felhívta a figyelmet: évente 280 000 – 300 000 kerékpárt adnak el, jellemzően erre szakosodott hazai kis,- és középvállalkozások, ráadásul az eladott kerékpárokból 180 000 darab hazai gyártású, illetve ezen kívül exportra 300 000 darab (jellemzően közép és felsőkategóriás) kerékpár is itthon készül. Csak a hazai kerékpár-értékesítésből évente 3 Mrd Ft ÁFA bevétel származik. Javasolta, hogy ennek megfelelően a közlekedési ágazat innovatív, fenntartható megoldásokat alkalmazó szereplői kiemelt támogatásban részesüljenek.
Sztaniszlav Tamás (KETOSZ) elmondta, hogy az új közlekedési törvényv értelmében „a közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek". A törvény szintén foglalkozik a kerékpárral közlekedők, mint az egyik legsérülékenyebb részvevő kiemelt biztonságával. Amennyiben a közlekedési munkamegosztásban betöltött arányt és a kormányzat által közlekedésre 2014-2020 tervezett forrást is figyelembe vesszük a kerekpározás arányos része több száz Mrd Ft lenne, és ezt a forrást az önkormányzatok nagy reményekkel várják.
Bodor Ádám (ECF) összefoglalva elmondta, hogy javasolt feltétlenül szükséges befektetések értéke 7 évre kb. 120 Mrd Ft, miközben a kerékpározás ugyanezen 7 alatt 150 Mrd Ft gazdasági hasznot, megtakarítást hozhat az ország számára. A javaslatok részben már szerepelnek az Operatív Programok aktuális változataiban, de különösen a kerékpáros közlekedés – hasonlóan a közlekedési ágazat egészéhez alulreprezentált. Sürgette a kormányzatot, hogy tekintse a kerékpáros közlekedés és turizmus fejlesztését a gazdaságfejlesztés eszközének és biztosítson megfelelő forrásokat, építse be az átadott javaslatokat az Operatív Programok tervezeteibe.
