Philipp Haussmann a kormányfő részvételével tartott fórumon hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatát kölcsönös előnyöket biztosító erős partnerség jellemzi, az pedig „jó és fontos”, hogy a magyar gazdaság változóban van, amit az elektromobilitás, az autonóm vezetés és más új technológiák területén elindított jelentős beruházások mutatnak.

Azonban aggodalmat okoznak szerinte azok a nehézségek, amelyekkel a Magyarországon tevékenykedő német cégek egyes, a kormány által stratégiainak minősített szektorokban szembesülnek. Ilyen szektor a távközlés, az építőanyag-termelés, a hulladékfeldolgozás, a banki és a biztosítási szolgáltatások, és újabban a kiskereskedelem is.

Ezekben a szektorokban a kormány azt akarja elérni, hogy „nemzeti bajnokok” – a piacukon a legerősebbnek számító, magyar tulajdonú cégek – fejlődjenek ki, ami legitim törekvés. Ugyanakkor az érintett német vállalkozások körében egyre többeknél érlelődött meg az a „megalapozott gyanú”, hogy „nem látják őket szívesen” - mondta.

Nehézségeik közé tartoznak a szektorális különadók, és úgy érzik, hogy átláthatatlanok az engedélyezési és a közbeszerzési eljárások és nincs „fair hozzáférésük az igazságszolgáltatáshoz" - tette hozzá.

Mindez elbizonytalanodáshoz vezet és veszélybe sodorja a német-magyar „közös sikertörténetet” – fejtette ki Philipp Haussmann, aláhúzva, hogy a liberális gazdasági rend és a német vállalatok közreműködésének feltétele a beruházások biztonsága, a fair közbeszerzési rendszer és a jogállami keretrendszer.