Az „Europa Barometer” 9 közép- és kelet-európai országban (Bulgária, Jugoszlávia, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Cseh Köztársaság és Magyarország) 720 vezető és 9000 más személy megkérdezésével évente készített felmérés. A Bank Austria Creditanstalt Csoport a vizsgálat eredményeit az idén harmadik alkalommal mutatta be az „Európa Fórum“ keretében.

A lakosság visszafogottabb támogatása
A lakosság körében kevésbé optimista a hangulat, mint a vezetők között: mindössze 58 %-uk hisz az EU-bővítés pozitív hatásaiban. 17 % tart a negatív következményektől, 12% pedig közömbösnek tartja azt, illetve 14 %-nak nincs véleménye a kérdésről. A legnagyobb támogatás 91 %-kal Lengyelországban tapasztalható, majd Bulgária következik 90 %-kal, azután pedig a Cseh Köztársaság 88 %-kal. A legtöbb “pesszimista” 15-15 % Horvátországban és Szlovéniában nyilatkozott.

Minél előbb euró
A közép- és kelet-európai felső vezetők 58 %-a szeretné, ha az eurót minél előbb bevezetnék. Az egységes valutára való áttérés támogatóinak tábora évről ever nő: 2001-ben a megkérdezett top-menedzserek 52 %-a, 2000-ben pedig 34 %-a érvelt az euro mellett. 2002-ben 39 % mondta, hogy inkább várna bizonyos ideig, de csak 3 % ellenezte az eurót, mint egységes fizetőeszközt. Az euróval kapcsolatban a vezetők Bulgáriában, Horvátországban és Lengyelországban optimisták. A magyar, román, szlovák és cseh felső vezetők inkább szkeptikusak az azonnali bevezetését illetően.

Magas elvárások
A közép- és kelet-európai térség jövőbeni gazdasági fejlődését tekintve nagyok az elvárások: a vezetők 64 %-a véli úgy, hogy Közép- és Kelet-Európa a világ egyik leggyorsabban fejlődő régiójává válik (2001-ben: 65 %). Mindössze 10 % kételkedik a gyors fellendülésben (2001-ben: 13 %). - Ezek az eredmények igazolják a régióval szembeni elvárásainkat, és egyértelművé teszik, hogy a gazdasági élet véleményformálói is támogatják az egységes Európát – jelentette ki Ferdinand Lacina volt pénzügyminiszter, a BA/CA igazgatóságának tanácsadója.
A megkérdezetteknek összesen 68 %-a (2001-ben: 69 %, 2000-ben: 78 %) véli úgy, hogy országának gazdasága nemzetközi összehasonlításban nagyobb szerepet játszik majd, mint jelenleg. - A realizmus behozta lemaradását az elmúlt évek eufóriájával szemben – hangsúlyozta Martin Mayr , a BA/CA piackutatója az ez évi eredmények kapcsán. Magyarországon 66-ról 58 %-ra csökkent a pozitívan gondolkodók száma, a Cseh Köztársaságban 84-ről 68 %-ra, Szlovéniában 45-ről 39 %-ra, és Bulgáriában 89-ről 63 %-ra. 64-ről 69 %-ra növekedett viszont a pozitív várakozás Lengyelországban, Horvátországban 61-ről 81 %-ra, míg Romániában 59-ről 81 %-ra. A „pesszimisták“ elsősorban a magyar és a román megkérdezettek közül kerültek ki.

Legalább öt első körben csatlakozó
Az „Europa Barometer” és a vezetők bizakodása szinte egyértelműen azt jelzi, hogy az Európai Unió 2010-ig legalább öt új tagállammal bővül. Magyarországgal, Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Szlovéniával és Szlovákiával biztosan számolnak. Leginkább a csehek biztosak a dolgukban, ahol a gazdaság minden főbb szereplőjének meggyőződése (100 %), hogy 2010-ig EU-tagok lesznek.
Ugyanakkor más kép tárul elénk a lakossági vélemények alapján: Bár az Európai Unió részéről már többször elhangzott a 2004-es dátum, mint az első felvételek időpontja, a lakosság mégsem alakított ki egyértelmű véleményt e tekintetben. Ebből adódóan 11 (Lengyelországban), ill. 40 % (Szlovákiában) között van azoknak az aránya, akiknek nincs véleményük a csatlakozás esetleges időpontjáról. Ferdinand Lacina úgy véli, hogy ezekben a számokban vélhetően a lakosság körében tapasztalható információveszteség tükröződik.

A cseh, magyar, lengyel, szlovén és szlovák vezetők saját országuk csatlakozását tekintve különlegesen optimisták (mindenütt 88 % felett). Pozitív azonban az alaphangulat azokban az országokban is, amelyek még meg sem kezdték a csatlakozási tárgyalásokat. A horvátok 65 %-a, a jugoszlávoknak pedig 39 %-a gondolja úgy, hogy országuk 2010-ig az EU tagja lesz.

Visszafogott lelkesedés
Ez „Europa Barometer” adatainak jelentős részét az ún. „lelkesedési index“ határozza meg. Ennek célja az, hogy első ránézésre megmutassa, mely országokban nagy a várakozás és az optimizmus, illetve hol jellemző inkább a visszafogottság.

A romániai és magyarországi vezetők különösen nagy várakozással tekintenek a csatlakozás elé. Mögöttük jelentősen lemaradva következnek a cseh, lengyel és szlovák felső vezetők. A bolgárokat, horvátokat és jugoszlávokat a visszafogott optimizmus jellemzi. A rangsor végén Szlovénia áll. Összességében azonban fontos kiemelni, hogy a felső vezetők körében mindenhol pozitív hangulat uralkodik. - A lelkesedési index minden piaci területen egyértelműen a pozitív tartományban van – hangsúlyozta Martin Mayr .