A megkérdezett felső- és cégvezetők 81 százaléka optimista az elkövetkező 12 hónap hazai gazdasági fejlődését illetően, az eddigi felmérések során idén a legoptimistábbak. Az arány drasztikus ugrást jelez a 2013-as adatokhoz képest, amikor mindössze a megkérdezettek fele vélekedett így. Ez összecseng a vállalatokon belüli hangulattal is, ahol már a megkérdezettek 60 százaléka optimista vagy nagyon optimista légkörről számolt be, összehasonlítva a tavalyi 52 százalékkal. A vezetők 90 százaléka a 2015. évet sikeresnek, nagyon sikeresnek vagy elfogadhatónak értékelte (tavaly 94%), ami szintén nagy ugrás a két évvel ezelőtti 77 százalékhoz képest – derült ki a Stanton Chase személyzeti tanácsadó cég friss kutatásából.
A felsővezetők leginkább az ipar, a technológiai- és ICT (53-53%)-szektor növekedését várják 2016-ban az előző évhez hasonlóan. A fogyasztói termékek és szolgáltatások piacának (beleértve a médiát is) kilátásai viszont lényegesen jobbak lettek, a tavalyi 27 százalék helyett a vezetők 44 százaléka vélekedik optimistán ezekről, a pénzügyi szektort illetően pedig a pozitív várakozások aránya szinte megduplázódott a tavalyi évhez képest. A megkérdezettek jelentős arányban számítanak a logisztikai ágazat fejlődésére is.
A kkv-k körében inkább hullámzó a bizalom, és a várakozások sem annyira pozitívak.
A rugalmasság követelmény, a krízismegoldó képesség már nem
A felsővezetők munkahelyi elégedettségét vizsgálva a korábbi évekhez hasonlóan a kihívás áll a dobogó élén, azonban a függetlenség mint tavalyi „második helyezett” immár kevéssé prioritás, miközben a bér, illetve béren kívüli juttatások szerepe felértékelődött. A cégkultúra még mindig jelentős szerepet játszik, érdekesség azonban, hogy a stressz-szint számít legkevésbé, feltehetően ez már a felsővezetői pozíciók természetes velejárója.
A felmérés azt is vizsgálta, hogy a szervezetek milyen elvárásokat támasztanak a vezérigazgatókkal szemben azért, hogy versenyképesek tudjanak maradni a helyi és regionális piacokon. A „nagyon fontos” válaszok alapján a rugalmasság és alkalmazkodóképesség áll az élen (82%), amelyet a termelékenység (74%) és a változásmenedzsment-tapasztalat (64%) követ. A válságkezelési szakértelem már kevésbé tűnik fontosnak, a tavalyi évhez képest közel 10 százalékos visszaesést mutat. Hasonlóan a tavalyi évhez a mobilitás és a tekintély állnak a sor végén.
A megkérdezettek 70 százaléka tervez létszámbővítést, de leginkább specialistákban (43%) gondolkoznak, a fizikai munkások már jóval kisebb arányban szerepelnek a válaszok között (15%). Ez azonban nagy kihívás elé állítja a cégeket, hiszen éppen a specialistákat egyre nehezebb megtalálni a felmérés szerint.
A felsővezetők egyre inkább külföldre is tekintenek, ha új szakemberek megtalálásáról van szó. A tavalyi évhez képest jobban figyelnek a kelet-közép-európai régióban vagy akár egész Európában, sőt Európán kívüli országokban dolgozó szakemberekre is. A hazai vezetők növekvő mobilitása is érzékelhető: csökkent azok aránya, akik csak Magyarországon vállalnának munkát, és idén is főként Nyugat-Európa és Észak-Amerika az elsődleges célpont, mindkettő vonzereje nőtt a tavalyi évhez képest (Nyugat-Európáé 76%-ról 86%-ra, Észak Amerikáé 64%-ról 73%-ra).
„Míg korábban nagy szenzáció volt, ha egy-egy hazai felsővezető vagy szakértő külföldön kapott munkát, ma ez már természetessé kezd válni, miképp az is, hogy a globalizálódással a külföldiek foglalkoztatása is egyre kézenfekvőbb” – mondja Nagy Norbert, a Stanton Chase magyarországi irodájának vezetője, aki a saját bőrén is érzékeli a megnövekedett igényt a nemzetközi keresésekre. Szerinte a régi igazság, miszerint a „megfelelő embert a megfelelő helyre” immáron nemzetközi méretekben is jellemző lett.
