Önfoglalkoztatás az álvállalkozás helyett

Új foglalkoztatási forma kialakítását tervezi a munkaügyi tárca, amelynek kidolgozását a kormány múlt heti döntése értelmében meg is kezdték. Az uniós gyakorlatnak megfelelő koncepció az alkalmazotti és a vállalkozóként történő foglalkoztatás elemeit ötvözi. Vajon milyen várható követekezményekkel?

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

A kormány múlt heti döntése szerint a munkaügyi tárca feladatul kapta, hogy dolgozza ki a speciális önfoglalkoztatás jogi szabályait. A kormányszóvivő közlése szerint az új foglalkoztatási forma ötvözi a munkaviszonyból, a munkavállalók számára biztosított és a vállalkozói szerződés révén a munkaadókat érintő előnyöket. Véleménye szerint ez érinti majd – többek között - az ügynöki, az őrző-védő tevékenységet, valamint az újságírást is.

Az új foglalkoztatási forma bevezetését azzal indokolja a kormányzat, hogy egyre inkább elterjedt: a munkáltatók alkalmazottaikat vállalkozói “létbe” kényszerítik. Vagyis ugyanazt a munkát végzik ezek az emberek is, mint ha alkalmazottak lennének, azonban nem élvezik a munkaviszonnyal járó előnyöket és juttatásokat: vagyis nincs szabadságuk, nem biztosítottak, szerződésüket bármikor – végkielégítés nélkül – felmondhatják. A munkaügyi tárca szakértői szerint szabálytalan az az ugyancsak széles körben elterjedt megoldás, hogy a munkavállaló keresetének egy részét bérként kapja, nagyobb hányadát pedig egyéni vagy társas vállalkozói minőségben.

A munkaügyi tárca most azon dolgozik, hogy a szabálytalan szerződések megszűnjenek, de a munkaadók se kerüljenek nehéz helyzetbe, s a munkavállalók kiszolgáltottsága is csökkenjen. Az új foglalkoztatási formáról egyelőre annyit árultak el, hogy úgy próbálják kialakítani, hogy ne kerüljön túl sokba a munkaadónak, és ne csökkenjen a munkavállaló jövedelme, viszont élvezze mindazokat az előnyöket, amelyek a munkavállalókat megilletik. Ehhez speciális adó- és tébé-szabályokat állapítanak meg, s igyekeznek legalizálni a mai nem éppen átlátható helyzetet.

Veres Ibolya

*

Piac és Profit szubjektív:
Nehéz addig a várható hatásokat elemezni, amíg a jogszabály kidolgozott tervezete nem ismert. Az biztos, hogy nagyon sok kis- és középvállalkozás kerülhet nehéz helyzetbe. Vagy azért, mert nem tudja kigazdálkodni azt a többletjövedelmet, amiből az eddig számlás fizetések közterheit maga fizetheti; vagy azért, mert ha nem emeli meg a munkavégzés utáni pénz összegét, hanem az eddigi számlás pénzből egyszerűen levonja a levonandókat, elveszítheti a legjobb munkatársait.
Persze ez a félelem a jelenlegi jogszabályok ismeretén alapul. Látjuk ugyanis, mennyi tényleges jövedelmet jelent ugyanaz az összeg ha "számlás pénz", illetve a közterhes fizetések formájában.
Másik oldalról megközelítve: a számlás pénz sem marad meg egy az egyben a munkavállaló-kényszervállalkozó zsebében, hiszen ha nincs valódi termelő tevékenysége, régóta igen szűk már azoknak a költségeknek a köre, amiket a bevételével szembe állíthat. Tehát egyre inkább csak azon töprenghet, hogy milyen módon kedvezőbb neki "kivenni" a kasszából a pénzt: fizetésként, honoráriumként, természeti juttatások formájában, netán nyereségként. Az államkasszába az adó és tébé nagyobbik része tehát így is befolyik, a normál helyzethez képest azonban azzal a különbséggel, hogy a közterheket, az adminisztrációs terheivel együtt, ez esetben a munkaadó egyszerűen tovább hárítja a munkavállalójára.
Érthető hát az a kormányzati cél, hogy végre tisztán szeretné látni, ki a tényleges vállalkozó, és ki a bújtatott. Érthető azonban az érintett munkaadók félelme is, hiszen ha van is piacuk, tehát van munka, amit el kell végeztetni, a többségük tőkehiányos, ezért vagy a fejlesztéseken vagy a munkabéreken vagy mindkettőn spórolniuk kell, hogy talponmaradjanak.
Nagy kérdés, hogy az új törvény vajon feloldja-e valóban ezt a problémát, vagy csak átcsoportosítja. Mert ha nem történik más, minthogy a munkavállaló helyett visszaszáll a munkaadóra a közterhekkel és az adminisztrációjával járó kötelezettség, akkor az nem jó megoldás. Ellenben, ha az új jogszabály mérsékli is ezeket a kötelezettségeket, és úgy irányítja vissza oda, ahol annak normál esetben jelentkeznie kell, akkor talán előre visz.
Van okunk vajon, akár munkadóként akár munkavállalóként - akik, higgyék el kedves illetékesek, a fenti félelmek miatt ugyanúgy nem ugrálnak örümükben, mint kenyéradóik -, az idei jogszabályváltozások ismeretében bizakodni? (Ez egy költői kérdés volt.)

(l. r.)

Írja meg ön is a véleményét!

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo