A kormány múlt heti döntése szerint a munkaügyi tárca feladatul kapta, hogy dolgozza ki a speciális önfoglalkoztatás jogi szabályait. A kormányszóvivő közlése szerint az új foglalkoztatási forma ötvözi a munkaviszonyból, a munkavállalók számára biztosított és a vállalkozói szerződés révén a munkaadókat érintő előnyöket. Véleménye szerint ez érinti majd – többek között - az ügynöki, az őrző-védő tevékenységet, valamint az újságírást is.
Az új foglalkoztatási forma bevezetését azzal indokolja a kormányzat, hogy egyre inkább elterjedt: a munkáltatók alkalmazottaikat vállalkozói “létbe” kényszerítik. Vagyis ugyanazt a munkát végzik ezek az emberek is, mint ha alkalmazottak lennének, azonban nem élvezik a munkaviszonnyal járó előnyöket és juttatásokat: vagyis nincs szabadságuk, nem biztosítottak, szerződésüket bármikor – végkielégítés nélkül – felmondhatják. A munkaügyi tárca szakértői szerint szabálytalan az az ugyancsak széles körben elterjedt megoldás, hogy a munkavállaló keresetének egy részét bérként kapja, nagyobb hányadát pedig egyéni vagy társas vállalkozói minőségben.
A munkaügyi tárca most azon dolgozik, hogy a szabálytalan szerződések megszűnjenek, de a munkaadók se kerüljenek nehéz helyzetbe, s a munkavállalók kiszolgáltottsága is csökkenjen. Az új foglalkoztatási formáról egyelőre annyit árultak el, hogy úgy próbálják kialakítani, hogy ne kerüljön túl sokba a munkaadónak, és ne csökkenjen a munkavállaló jövedelme, viszont élvezze mindazokat az előnyöket, amelyek a munkavállalókat megilletik. Ehhez speciális adó- és tébé-szabályokat állapítanak meg, s igyekeznek legalizálni a mai nem éppen átlátható helyzetet.
Veres Ibolya
*
Piac és Profit szubjektív:
Nehéz addig a várható hatásokat elemezni, amíg a jogszabály kidolgozott tervezete nem ismert. Az biztos, hogy nagyon sok kis- és középvállalkozás kerülhet nehéz helyzetbe. Vagy azért, mert nem tudja kigazdálkodni azt a többletjövedelmet, amiből az eddig számlás fizetések közterheit maga fizetheti; vagy azért, mert ha nem emeli meg a munkavégzés utáni pénz összegét, hanem az eddigi számlás pénzből egyszerűen levonja a levonandókat, elveszítheti a legjobb munkatársait.
Persze ez a félelem a jelenlegi jogszabályok ismeretén alapul. Látjuk ugyanis, mennyi tényleges jövedelmet jelent ugyanaz az összeg ha "számlás pénz", illetve a közterhes fizetések formájában.
Másik oldalról megközelítve: a számlás pénz sem marad meg egy az egyben a munkavállaló-kényszervállalkozó zsebében, hiszen ha nincs valódi termelő tevékenysége, régóta igen szűk már azoknak a költségeknek a köre, amiket a bevételével szembe állíthat. Tehát egyre inkább csak azon töprenghet, hogy milyen módon kedvezőbb neki "kivenni" a kasszából a pénzt: fizetésként, honoráriumként, természeti juttatások formájában, netán nyereségként. Az államkasszába az adó és tébé nagyobbik része tehát így is befolyik, a normál helyzethez képest azonban azzal a különbséggel, hogy a közterheket, az adminisztrációs terheivel együtt, ez esetben a munkaadó egyszerűen tovább hárítja a munkavállalójára.
Érthető hát az a kormányzati cél, hogy végre tisztán szeretné látni, ki a tényleges vállalkozó, és ki a bújtatott. Érthető azonban az érintett munkaadók félelme is, hiszen ha van is piacuk, tehát van munka, amit el kell végeztetni, a többségük tőkehiányos, ezért vagy a fejlesztéseken vagy a munkabéreken vagy mindkettőn spórolniuk kell, hogy talponmaradjanak.
Nagy kérdés, hogy az új törvény vajon feloldja-e valóban ezt a problémát, vagy csak átcsoportosítja. Mert ha nem történik más, minthogy a munkavállaló helyett visszaszáll a munkaadóra a közterhekkel és az adminisztrációjával járó kötelezettség, akkor az nem jó megoldás. Ellenben, ha az új jogszabály mérsékli is ezeket a kötelezettségeket, és úgy irányítja vissza oda, ahol annak normál esetben jelentkeznie kell, akkor talán előre visz.
Van okunk vajon, akár munkadóként akár munkavállalóként - akik, higgyék el kedves illetékesek, a fenti félelmek miatt ugyanúgy nem ugrálnak örümükben, mint kenyéradóik -, az idei jogszabályváltozások ismeretében bizakodni? (Ez egy költői kérdés volt.)
(l. r.)
Írja meg ön is a véleményét!
Önfoglalkoztatás az álvállalkozás helyett
Új foglalkoztatási forma kialakítását tervezi a munkaügyi tárca, amelynek kidolgozását a kormány múlt heti döntése értelmében meg is kezdték. Az uniós gyakorlatnak megfelelő koncepció az alkalmazotti és a vállalkozóként történő foglalkoztatás elemeit ötvözi. Vajon milyen várható követekezményekkel?
Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Találkozzunk személyesen!
2024. november 21. 16:00 Budapest
Véleményvezér
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát
Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba
Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
A Jobbik volt elnöke megerősítette Magyar Péter állítását, hogy a Fidesz titkosszolgálati eszközöket is használ az ellenzék lejáratására
Régi-új szereplő jelent meg a belpolitikai porondon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten
Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt
A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban
Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.