Önfoglalkoztatás az álvállalkozás helyett

Új foglalkoztatási forma kialakítását tervezi a munkaügyi tárca, amelynek kidolgozását a kormány múlt heti döntése értelmében meg is kezdték. Az uniós gyakorlatnak megfelelő koncepció az alkalmazotti és a vállalkozóként történő foglalkoztatás elemeit ötvözi. Vajon milyen várható követekezményekkel?

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

A kormány múlt heti döntése szerint a munkaügyi tárca feladatul kapta, hogy dolgozza ki a speciális önfoglalkoztatás jogi szabályait. A kormányszóvivő közlése szerint az új foglalkoztatási forma ötvözi a munkaviszonyból, a munkavállalók számára biztosított és a vállalkozói szerződés révén a munkaadókat érintő előnyöket. Véleménye szerint ez érinti majd – többek között - az ügynöki, az őrző-védő tevékenységet, valamint az újságírást is.

Az új foglalkoztatási forma bevezetését azzal indokolja a kormányzat, hogy egyre inkább elterjedt: a munkáltatók alkalmazottaikat vállalkozói “létbe” kényszerítik. Vagyis ugyanazt a munkát végzik ezek az emberek is, mint ha alkalmazottak lennének, azonban nem élvezik a munkaviszonnyal járó előnyöket és juttatásokat: vagyis nincs szabadságuk, nem biztosítottak, szerződésüket bármikor – végkielégítés nélkül – felmondhatják. A munkaügyi tárca szakértői szerint szabálytalan az az ugyancsak széles körben elterjedt megoldás, hogy a munkavállaló keresetének egy részét bérként kapja, nagyobb hányadát pedig egyéni vagy társas vállalkozói minőségben.

A munkaügyi tárca most azon dolgozik, hogy a szabálytalan szerződések megszűnjenek, de a munkaadók se kerüljenek nehéz helyzetbe, s a munkavállalók kiszolgáltottsága is csökkenjen. Az új foglalkoztatási formáról egyelőre annyit árultak el, hogy úgy próbálják kialakítani, hogy ne kerüljön túl sokba a munkaadónak, és ne csökkenjen a munkavállaló jövedelme, viszont élvezze mindazokat az előnyöket, amelyek a munkavállalókat megilletik. Ehhez speciális adó- és tébé-szabályokat állapítanak meg, s igyekeznek legalizálni a mai nem éppen átlátható helyzetet.

Veres Ibolya

*

Piac és Profit szubjektív:
Nehéz addig a várható hatásokat elemezni, amíg a jogszabály kidolgozott tervezete nem ismert. Az biztos, hogy nagyon sok kis- és középvállalkozás kerülhet nehéz helyzetbe. Vagy azért, mert nem tudja kigazdálkodni azt a többletjövedelmet, amiből az eddig számlás fizetések közterheit maga fizetheti; vagy azért, mert ha nem emeli meg a munkavégzés utáni pénz összegét, hanem az eddigi számlás pénzből egyszerűen levonja a levonandókat, elveszítheti a legjobb munkatársait.
Persze ez a félelem a jelenlegi jogszabályok ismeretén alapul. Látjuk ugyanis, mennyi tényleges jövedelmet jelent ugyanaz az összeg ha "számlás pénz", illetve a közterhes fizetések formájában.
Másik oldalról megközelítve: a számlás pénz sem marad meg egy az egyben a munkavállaló-kényszervállalkozó zsebében, hiszen ha nincs valódi termelő tevékenysége, régóta igen szűk már azoknak a költségeknek a köre, amiket a bevételével szembe állíthat. Tehát egyre inkább csak azon töprenghet, hogy milyen módon kedvezőbb neki "kivenni" a kasszából a pénzt: fizetésként, honoráriumként, természeti juttatások formájában, netán nyereségként. Az államkasszába az adó és tébé nagyobbik része tehát így is befolyik, a normál helyzethez képest azonban azzal a különbséggel, hogy a közterheket, az adminisztrációs terheivel együtt, ez esetben a munkaadó egyszerűen tovább hárítja a munkavállalójára.
Érthető hát az a kormányzati cél, hogy végre tisztán szeretné látni, ki a tényleges vállalkozó, és ki a bújtatott. Érthető azonban az érintett munkaadók félelme is, hiszen ha van is piacuk, tehát van munka, amit el kell végeztetni, a többségük tőkehiányos, ezért vagy a fejlesztéseken vagy a munkabéreken vagy mindkettőn spórolniuk kell, hogy talponmaradjanak.
Nagy kérdés, hogy az új törvény vajon feloldja-e valóban ezt a problémát, vagy csak átcsoportosítja. Mert ha nem történik más, minthogy a munkavállaló helyett visszaszáll a munkaadóra a közterhekkel és az adminisztrációjával járó kötelezettség, akkor az nem jó megoldás. Ellenben, ha az új jogszabály mérsékli is ezeket a kötelezettségeket, és úgy irányítja vissza oda, ahol annak normál esetben jelentkeznie kell, akkor talán előre visz.
Van okunk vajon, akár munkadóként akár munkavállalóként - akik, higgyék el kedves illetékesek, a fenti félelmek miatt ugyanúgy nem ugrálnak örümükben, mint kenyéradóik -, az idei jogszabályváltozások ismeretében bizakodni? (Ez egy költői kérdés volt.)

(l. r.)

Írja meg ön is a véleményét!

Véleményvezér

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült 

Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.
Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején

Átlagosan 7 millió forintot buktak a nyugdíjasok az Orbán-kormány idején 

Csak a propaganda szintjén jártak jobban a nyugdíjasok az elmúlt 15 évben.
Véget ért az oroszok különleges hadművelete Ukrajnában, immár igazi háborúra állnak át

Véget ért az oroszok különleges hadművelete Ukrajnában, immár igazi háborúra állnak át 

A civilek öldöklése háborús bűncselekmény.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo