„A nők hátrányos helyzete ma nem elsősorban bérezésben, hanem a gyermekvállalással kapcsolatos szituációkban mutatkozik meg – teszi hozzá Nógrádi József. – Különösen a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci visszatérése kapcsán merülnek fel komoly akadályok. A munkáltatók nagyon ritkán kínálnak rugalmas vagy rövidített munkaidőt, és nehezen tolerálják a gyerek miatt gyakrabban igénybe vett betegállományt is. Bár elvileg törvény garantálja, a gyakorlatban a nők harmada különböző okokból már nem tud ugyanabba a pozícióba visszatérni, amelyet a szülést megelőzően betöltött. További problémát jelent, hogy a felgyorsult technológiai fejlődés miatt továbbképzés hiányában immár néhány év alatt is elavulhat az adott munkakör betöltéséhez szükséges technikai háttértudás is.”

Ebben a helyzetben komoly előrelépést jelentene a munkáltatók anyagi ösztönzése részmunkaidős álláshelyek létesítésére. Emellett a visszatérési programok állami támogatása, valamint a bölcsődei férőhelyekhez való hozzájutás megkönnyítése.

Egyre többek vállalnak munkát

Az alkalmazásban álló, aktív korú (15-64 év közötti) nők száma 2025-ben 2 millió 134 ezer volt, ami 71,3 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. Egy évtized alatt jelentősen 10 százalékponttal emelkedett ez a mutató, amely 2015-ben még csupán 61,5 százalékon állt.

A férfiak hasonló rátája egyébként tavaly 78,8 százalék volt, A nők 7,5 százalékpontos elmaradása a férfiakhoz képest ezen a területen jórészt a nők társadalmi szerepeinek eltéréseiből fakad: elsősorban ők azok, akik a kisgyermekekkel néhány évig otthon maradnak, otthonápolási tevékenységet folytatnak, 40 éves munkaviszonnyal már 65 éves koruk előtt nyugdíjba vonulnak, vagy eleve nem lépnek ki a háztartási tevékenységek kereteiből.