Főként a felsőfokú végzettségűek és a városlakók használják előszeretettel Magyarországon a közösségi gazdasági szolgáltatásokat – derül ki a Sharing Economy Szövetség friss felméréséből. A kutatás szerint a megkérdezettek közel harmada (32%) számolt be arról, hogy esetenként vagy rendszeresen használ valamilyen közösségi szolgáltatást. A legtöbben a hazánkban már nem aktív Ubert, illetve az Airbnb-t és a MOL Bubit használták már a különböző közösségi szolgáltatások közül.
A felmérés rámutat arra, hogy egyelőre elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkező, városi lakosság körében terjedt el a közösségi gazdasági szolgáltatások használata. Ennek a csoportnak a kétharmada használ időnként vagy rendszeresen valamilyen közösségi szolgáltatást. Ellentétben a középfokú vagy alacsonyabb végzettségű kisvárosi lakossággal, mely körében viszonylag még ismeretlenek a sharing economy szolgáltatások, hiszen több mint négyötödük (81%) még nem is hallott ezekről.
A közösségi szolgáltatások előnyei kapcsán a legtöbb megkérdezett a kedvezőbb árat, a gyorsaságot és a könnyű elérhetőséget emelte ki, míg hátrányként a szolgáltatóval és a sharing economy szolgáltatások esetében szinte kizárólagos online fizetéssel szembeni bizalmatlanságot, illetve információhiányt nevezték meg.
A felmérésben a szövetség arra is kíváncsi volt, hogy milyen hatása van a közösségi szolgáltatásoknak a gazdaságra általánosságban, melyre válaszul a megkérdezettek az árverseny kialakulását, a jobb erőforrás-kihasználást, illetve az élénkítő hatást emelték ki.
A Sharing Economy Szövetség a Global Sharing Week kapcsán egy akció keretében a magyar közösségi gazdasági modellre épülő vállalkozások kipróbálására és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok megosztására buzdít, melyről további részletek itt érhetők el. A Global Sharing Week célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai közösségi gazdasági szolgáltatók működésére, tevékenységére, munkájuk eredményeire.
