Növekedés, egészség nélkül
Az Amerikai Bankszövetség szerint az országban már a következő negyedévben vége lesz a recessziónak, de a szövetségi költségvetés hiánya és a munkanélküliség is tovább duzzad. "A gazdaság visszatér a növekedés szakaszába, de nem nyeri vissza egészségét" - mondta a szövetség egyik vezetője. Szerinte lassan negyedévről-negyedévre mind jobban erőre kaphat az amerikai gazdaság, de még jó ideig nem lesz növekedése olyan jelentős, hogy a foglalkoztatás és az államháztartás terén keletkező súlyos károkat orvosolni tudja. Egyelőre a fogyasztói kiadások frontján mutatkozott az év első felében javulás, pontosabban stabilizálódás, valamint a pénzügyi piacok helyzete javult. A növekedés további támogatója lehet az ingatlanszektor. A munkanélküliség viszont még tovább súlyosbodik, 10 százalékos rátával éri majd el csúcsát - állítja az előrejelzés.
A javasolt reformokkal olyan piaci környezet kialakítása a célja az amerikai elnöknek, amely ösztönzi az innovációt, ugyanakkor nem ad teret a visszaéléseknek. Mint mondta, olyan keretet kíván teremteni, amelyben a piacok szabadon működhetnek, kiküszöbölve a normális üzleti ciklusokban a pénzügyi összeomlás kockázatával járó bizonytalanságot. Az Obama-kormány stratégiájának két központi eleme a bankok ellenőrzésének szigorítása a rendszerszintű kockázatok kiszűrésére, kezelésére, illetve a fogyasztók pénzügyi védelme.
Az elnök javaslatot tesz, hogy a központi bank, a Federal Reserve (Fed) az eddigieknél szélesebb jogköröket kapjon azon fontos pénzintézetek felügyeletére, amelyek esetleges bukása veszélybe sodorhatja az egész gazdaságot. Obama szintén kezdeményezi egy úgynevezett pénzügyi fogyasztóvédelmi ügynökség felállítását, amely egyebek mellett a jelzáloghitel-piaci termékeket és a hitelkártyapiacot felügyelné. Ugyancsak javasolja egy kormányzati szakértőkből álló tanács létrehozását, amelynek a pénzügyi rendszert fenyegető kockázatok monitorozása lesz a feladata. A testület munkáját a pénzügyminisztérium fogja irányítani, és részt vesz benne a Fed is. Átalakítják a tervek szerint a banki szabályozási és felügyeleti szerveket is abból a célból, hogy a jövőben gyors és hatékony lépéseket tehessenek a válságok megelőzésére.
Az átfogó pénzügyi szabályozási reformnak egyéb elemei is vannak. A bankok számára nagyobb biztonsági tartalékolást fognak előírni, ezenkívül a befektetők védelmében a fedezeti alapoktól erőteljesebb átláthatóságot követelnek. Szabályozni fogják a hitelpiaci kockázati csereügyleti eszközöket és az egyéb, korábban kormányzati felügyelet nélküli származékos termékeket.
Gyorsan meglépné ezeket a lépéseket
„Érzékelhető új szabályokra van szükség annak érdekében, hogy az amerikai piacokon helyreálljon a bizalom. A felügyelet hiánya miatt a pénzintézetek túl sok kockázatot vállaltak, és ez hozzájárult a pénzügyi válság kialakulásához" - közölte a Bloomberg televíziónak adott keddi interjújában az amerikai elnök.
A CNBC-nek pedig azt mondta, hogy a javaslatok gyors elfogadására van szükség a lehető legjobb szabályozási környezet megteremtése érdekében. A pénzügyi szabályozási reformról, amelynek elemeiről hat hónapja tart a kormányzati egyeztetés, újabb hónapokig folyik majd vita; a témakör a várakozások szerint július végén vagy a nyári szünet után kerül a kongresszus alsóháza elé. (Obama a cyberhadviselést is komolyan veszi, hiszen a Pentagon a tervek szerint egy új katonai parancsnokságot hoz létre, amely lövedékek helyett adatcsomagokkal és jelszavakkal fegyverezné fel magát.)
Előkészítik a talajt a következő válsághoz?
A tervek persze szép számmal akadnak ellenzői. Sok bankár kifogásolja a fogyasztóvédelmi pénzügyi szervezet létrehozását, kongresszusi képviselők pedig aggódnak, hogy a Fed túl erős, független felügyeleti intézménnyé válik. Az ellenzéki Republikánus Párt azonnali nyilatkozatban bírálta Obama elnök elképzeléseit azon az alapon, hogy túlságosan nagy hatalmat ad a szövetségi kormány kezébe az amerikai gazdaság mikrogazdasági irányításában. A párt szerint valóban szükség van a befektetők védelmére és a hiteláramlás biztosítására, de Obama és a Demokrata Párt tovább akarja erősíteni a központi kormány szerepét anélkül, hogy bármilyen terve lenne ennek visszafordítására.
A több Nobel-díjas közgazdászt is tagjai között tudó Center for Economic and Policy Research nevű kutatóintézet ugyan üdvözölte az Obama-terv egyes részeit, de kifogásolta, hogy elsikkad a szövetségi felügyelők felelőssége. Az agytröszt szerint a kormány úgy igyekszik beállítani, mintha a szabályozási-felügyeleti rendszer hiányosságai idézték volna elő a válságot, nem pedig a konkrét felügyelők tévedései, és az, hogy ezeket a személyeket nem számoltatják el, előkészíti a talajt a következő válsághoz. (Nemrég szigorú üzemanyag-fogyasztási, egyben első ízben károsanyag-kibocsátási normákat is kijelölt Barack Obama.)
Európai körkép
Rövid lejáratra 23,6 milliárd korona értékben új adósságpapírokat bocsát ki cseh állam, hogy ezzel fedezni tudja a költségvetés idei hiányának egy részét. A szükséges törvényjavaslatot a képviselőház után szerdán a szenátus is elfogadta. Érvénybe lépéséhez most már csak az államfő aláírása hiányzik. Az elfogadott törvény lehetővé teszi a költségvetési szabályok módosítását, úgy, hogy a hiány 15 százalékát rövid távú, legföljebb egyéves lejáratú értékpapírok kiadásából lehessen fedezni. Eddig a szabály ezt csak a hiány 6 százalékáig engedélyezte.
Svájc is a reformok útján
A svájci kormány szerdán új, összesen 750 millió svájci frankos gazdaságösztönző programot jelentett be, már a harmadikat a válság kezdete óta, a sötétebb kilátásokkal indokolva döntését. Előzőleg a kormány gazdasági tanácsadói rontották előrejelzéseiket. A gazdaságügyi államtitkárság (SECO) a hazai össztermék (GDP) 2,7 százalékos csökkenését jósolta idénre szerdán, és jövőre is még 0,4 százalékos, további visszaesést valószínűsített. Idén 0,5 százalékos deflációra, jövőre 0,9 százalékos inflációra számít a SECO. Márciusban az államtitkárság még csak 2,2 százalékos visszaesést jósolt erre az évre, és már "minimális növekedést" jövőre. Az összeg elmaradt az 1 milliárd frankos elemzői várakozásoktól. Az új programot heves vita előzte meg: bírálói szerint az efféle programok nem sokat érnek olyan országban, mint Svájcban, ahol a hazai piac nagyon kicsi és a megtakarítási arány nagy, viszont óriási költségvetési hiány várható.
Nagy gondban Olaszország
A fejlett ipari országok szervezete, az OECD szerint a második világháború utáni korszak legmélyebb recessziójába süllyed az idén Olaszország, gazdasága 5,3 százalékkal zsugorodik. Az OECD már márciusban is jelentős, 4,3 százalékos visszaesést prognosztizált az olasz gazdaságban. Berlusconi kormányának "fiskális manőverezési" lehetőségei a recesszió ellen erősen korlátozottak, tekintettel arra, hogy az országnak van Európában a bruttó hazai termék (GDP) arányában a legnagyobb államadóssága. A jelentős mértékben export-vezérelt gazdaságot komolyan sújtotta a nemzetközi kereskedelem visszazuhanása. Az OECD leginkább a bankrendszert látja viszonylag jó egészségben, de szerinte a hitelezések frontján még veszélyek leselkednek. A recesszió hatását mérsékelhetik a munkanélküliség növekedése ellen és az alacsony bérűek támogatására hozott intézkedések.
Le kellene értékelni a lett valutát
Lettország számára több szempontból is jobb megoldás lenne a nemzeti valuta leértékelése, mint a jelenlegi árfolyamrendszer fenntartása, és a rendezett leértékelés nem járna tartós, járványos hatással a már most lebegő árfolyamrendszert alkalmazó térségi országokban, például Magyarországon, mivel ez utóbbiak valutái már átestek a kiigazításon, áll a Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) elemzésében, amely tükrözi a lat leértékelését pártoló, egyre szélesebb citybeli konszenzust. A cég londoni befektetési részlegének elemzői szerint nem állja meg a helyét a lett valuta leértékelésével szembeni azon általános ellenérv, hogy az árfolyam-kiigazítás nyomán nőne a nem fizetővé váló adósok száma Lettországban. Az elemzés szerint a cég egyrészt nem hiszi, hogy a leértékelés több törlesztési leálláshoz vezetne, mint a "történelmi méretű" recesszió, másrészt az is kérdés, hogy "miért kell az egész (lett) gazdaságot a devizaadósok túszává tenni".
