A tünetek, vagy bizonyítottan koronavírusos beteggel való érintkezés eltitkolását nemcsak a jövedelem esetleges elvesztése miatti szorongás gerjeszti, hanem a ragályos betegségektől való ősi félelem, és az arra adott kirekesztő reakció is táplálja.

Corona-shaming, magyarul „koronaszégyen” – ezzel az új kifejezéssel kell megismerkedniük a munkáltatóknak a járvány második, őszi hulláma kapcsán. Megbélyegzéstől félhetnek ugyanis azok, akik elkapják a betegséget és esetleg munkatársaikat is megfertőzik. Ehhez szorosan kapcsolódnak azok a bizonytalanságok, amit egy hatósági karantén okozhat, hiszen a védekezés érdekében elkülönítésre kötelezhetnek valakit úgy is, hogy nem mutat tüneteket, és nem biztos, hogy erre az időszakra jár neki fizetés vagy társadalombiztosítási ellátás. Így akár bűnbakká is válhat valaki egy munkahelyen, ha kiderül, hogy fertőzött és emiatt kollégáit is karanténra kötelezik.

Mindez oda vezethet, hogy ha valakinek enyhe tünetei vannak, vagy fertőzött személlyel találkozott, inkább eltitkolja, akár szégyenérzete is támadhat.

„A tavaszi kijárási korlátozások idején a munkáltatók leginkább azt kommunikálták, hogy számukra dolgozóik egészsége a legfontosabb, ami valóban felelős megközelítést mutat, de mostanra túlhasználták, kiüresedett. Ehelyett sokkal inkább annak megerősítésére van szükség, hogy a munkáltató milyen intézkedésekkel – otthoni munkavégzés lehetősége, ingyenes tesztelés, szabadság átütemezése – segíti dolgozóit, ha nehéz helyzetbe kerülnek. Ennek világos kommunikációja befelé és kifelé hosszú távon biztosan megtérül” – magyarázta Tengelits András az Avantgarde Group PR igazgatója.

A kommunikációs tanácsadó cég vizsgálatából kiderül az is, hogy a tavaszi kijárási korlátozások idején átlagosan naponta 500 különböző témájú hír jelent meg koronavírus kapcsán, és az öt legtöbbet említett terület között szerepelt, hogy az egyes vállalatok, szervezetek hogyan reagáltak a koronavírus-járvány okozta kihívásokra. Az ügynökség a számszerű statisztika mellett minőségi elemzést is végzett. Ennek alapján a cégek az egészség megőrzésével, a biztonságos munkakörnyezettel, illetve a munkahelyek megtartásával kapcsolatos üzeneteket emelték ki leginkább.

„Határozottan emelkedik a karantén-táppénz szókapcsolatra, a betegszabadságra, sőt a munkaviszony megszűnésére, felmondásra rákeresők száma. Egy olyan helyzetben, amikor egy tüsszentés miatt is gyanúsan nézünk a másikra, a dolgozók félelmeinek leküzdését őszinte, nyílt kommunikációval legalább annyira indokolt a járvány őszi hullámában is kezelni, mint idén tavasszal” – tette hozzá Tengelits András.

Figyelmeztető jelzés a munkáltatók számára az is, hogy megfordult a keresési trend a felmondásokkal kapcsolatban. Míg tavasszal a munkáltató általi felmondásra kerestek rá többen, most éppen fordítva: a munkavállalói felmondással kapcsolatos keresések száma ugrott meg, a márciusihoz képest szeptemberben eddig a másfélszeresére. Számolniuk kell tehát a vállalkozásoknak azzal, hogy a járvány miatti bevételkiesést pótolni, megrendeléseiket teljesíteni csak akkor tudják, ha a betegség, a kötelező karantén miatti hiányzások kezelése mellett időben megelőznek egy későbbi felmondási hullámot.