A cégek talán a legfontosabb terméke a saját márkanevük, amit ha sikerül jól eladni, akkor szinte már biztos, hogy sikeres lesz a vállalkozás - nyitotta beszédét Bajnai Gordon területfejlesztési és önkormányzati miniszter a "Magyarok a piacon - összefogás a magyar márkákért" című konferencián. Legalább ennyire fontos szerinte az is, hogy az országnak is legyen egy eladható terméke, amivel Európa be tudja határolni Magyarországot.
Ez itthon még nincs meg, így nagy kérdés mostanában, hogy merre haladunk tovább, mit fognak gondolni rólunk tíz-húsz év múlva - folytatta gondolatmenetét a miniszter. Ennek megfelelően szerinte válaszúthoz érkeztünk és két lehetőség közül lehet választani. Az első, amikor azt látják a szomszédaink, hogy itt rendőrök verik az állampolgárokat, nyolcévente elúszik a költségvetés, ráadásul veszekedős ország vagyunk, ahol még az uniós forrásokat is ellopják. Van más irány is, amikor azt mutathatjuk magunkról, hogy itt tehetséges emberek élnek, aminek köszönhetően átlag fölötti az innováció, élen járunk a reformokban, megbízható adósok vagyunk és nem utolsó sorban jó termékeket állítunk elő - közölte a szakminiszter.
Bajnai Gordon szerint ez utóbbi irányba kellene elmozdulnunk, úgy, hogy közben tiszteljük az egyéni vállalkozókat, így azoknak is kell adni még egy esélyt, "akik rossz pályára kerültek". Hosszútávon csak a kicsik felemelésével lehet sikereket elérni, hiszen ők adják a gazdasági stabilitást az országnak - zárta mondandóját a szakminiszter. (Ezzel egyetértett Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszterrel, aki ugyanezt hangoztatta egy hete.)
A spanyol példa
Ebben egyetértett vele Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke is, aki abban is támogatta Bajnai Gordon elképzeléseit, hogy meg találnunk azt az országimázst, amivel el tudunk foglalni egy megfelelő pozíciót az EU-n belül. Ám nem mindegy, hogy hogyan indulunk el ezen az úton, hiszen például a gyakran emlegetett ír példa ma már nem alkalmazható.
A vállalkozó példaként említette, hogy hasonló helyzetben volt Franco tábornok bukása után Spanyolország is, ahol először az ipart kezdték fejleszteni, ám rájöttek, hogy ez nem a nekik leginkább megfelelő irány, ezért átálltak a tengerparti üdültetésre. Hogy ez mennyire bejött mutatja az is, hogy ma már szinte státuszszimbólumnak számít egy spanyolországi nyaraló. Ennek megvalósulásához természetesen szükség volt a helyi építőipar fejlődésére is, amit a spanyolok időben beláttak, így nem volt semmi akadálya annak, hogy az ország ma már nagyrészt a turizmusból éljen meg.
Nyugdíjasokban a jövő?
Itthon is valami hasonlót valósítana meg Széles Gábor, szerinte a legideálisabb fejlődési irány az lenne, ha Európa nyugdíjasait tudnánk különböző rekreációs programokkal idecsábítani. Bár a belga és holland idősek valószínűleg nem tudnak annyi pénzt idehozni, mint anno az európai felső és középréteg Spanyolországba, mégis ha sikerül elérni, hogy egy magyar falusi házban jól érezzék magukat, akkor azt az egész magyar gazdaság meg fogja érezni a vállalkozó szerint. A helyzetet ráadásul könnyíti, hogy az alapok már megvannak, így már évek óta sikeresen működik a gyógyfürdőturizmus, amit megfelelő és észszerű fejlesztéspolitikával könnyedén lehetne az előbb említett irányba elmozdítani.
Ha ez sikerülne, akkor az alapja lehetne Magyarország tartós növekedési pályára állásának, mivel ezzel a felemelkedés két legfontosabb szegmensét, a kkv-kat és a falvakat fejlesztenék - jelentette ki Széles Gábor. A kis és középvállalkozásokat azért kell fejleszteni, mert ezzel alapozható meg az, hogy a GDP tartósan növekedő pályára álljon. Erre ugyanis a multicégek bármennyire is szeretnék, nem alkalmasak. A falvak modernizálása is ugyanebből a szempontból fontos, hiszen bár az utóbbi években egyre többen költöztek a városokba, "be kell látni, hogy nem egy városállam vagyunk mint Szingapúr." (Bár Kóka János épp ma jelentette be, hogy Magyarország Szingapúr stratégiai partnerévé akar válni)
Jó példa erre Ausztria, aki a hátrányos földrajzi adottságait is fel tudta használni és ahelyett, hogy a városi ipart fejlesztette volna, a hegyeket kihasználva a síturizmusra hajtott rá, míg Karinthia tartományban a rekreációt helyezték előtérbe. Így már csak ezért is fontos, hogy gyorsan lépjünk, mivel félő, hogy a több pénzzel rendelkező osztrákok beelőznek minket.
