Mindezt egy erőteljes láthatóságot biztosító marketingkommunikációval fejelték meg. A BYD nevét például eleinte ki sem tudták mondani az emberek, az első szalonok megjelenése mégis szinte azonnal óriási érdeklődést váltott ki. A gyors területfoglalás eredményként a kínai gyártók mára hatékonyan fedik le a 15 millió forint alatti árszegmenst, ahol elsődlegesen a Suzuki-Dacia vonal alternatívái lettek, de jelentős volument vesztett a többi gyártó is az olcsóbb, kisebb kategóriájú autók szegmensében – jobb felszereltséggel, nagyobb mérettel és sokszor kedvezőbb árral. Egyelőre nem látszik komoly versenyhátránya sem a kínai márkáknak: nincs visszajelzés tömeges meghibásodásokról vagy elégedetlenségről.

Irány a prémiumszegmens!

Miután az olcsóbb modellek stabil részesedést szereztek, 2026-ban jön a következő lépcső: a kínai prémium kategória. Az a szegmens, amely Kínában szinte már teljesen kiszorította a hagyományos luxusmárkákat. Ráadásul a jövő év nem pusztán arról fog szólni, hogy megjelennek az igazán látványos kínai prémiumautók, hanem arról, hogy ezek egészen más minőséget és funkcionalitást fognak hordozni.

Sorsdöntő kérdés, hogyan reagálnak erre a hagyományos autógyártók. Mivel nem minden szereplőnek lesz elég tartaléka az átállás finanszírozására, a kivonulás vagy beolvadás okozta piaci rés akár további lendületet is adhat a dinamikusan terjeszkedő kínaiaknak. Ezek ráadásul arra is ráéreztek, hogy milyen technológiai elágazáshoz érkezett az autóipar.