Charles Michel három célban foglalta össze, hogy miben értenek egyet. A tagállami vezetők eltökéltek az energiaárak leszorítása, a kínálat szélesítése és az energiakereslet csökkentése mellett.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az EU immár "szilárd ütemtervvel" rendelkezik az energiaválság kezeléséhez, a tagállami vezetők megadták a szükséges stratégiai iránymutatást.

Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek egy uniós keret létrehozásáról a villamosenergia-termelésben alkalmazott gáz árplafonjának meghatározására.

A német kancellár távozásakor azt mondta: lehetséges, hogy az Európai Tanácsnak néhány héten belül újabb, soron kívüli csúcstalálkozót kell összehívnia, ha az energiaügyekért felelős minisztereknek nem sikerül rövid idő alatt tisztázniuk a most elfogadott javaslatok részleteit.

Olaf Scholz reményét fejezte ki, hogy az Európai Tanácsnak "nem kell visszatérnie a tervezőasztalhoz", és konszenzusos döntés születik a miniszterek tanácsában.

Az uniós csúcs energiaügyekkel foglalkozó megbeszélésének zárónyilatkozata szerint azonnali prioritás a háztartások és a vállalkozások védelme, és az unió globális versenyképességének megőrzése.

A gazdaság ellenállóképességének fokozása érdekében az EU-nak és a tagállamoknak többet kell fektetniük az energiahatékonyságba, a szükséges infrastruktúrába, a tárolókapacitás bővítésébe és a megújuló energiatechnológiák fejlesztésébe.