A korábbi látszatintézkedésekkel szemben a héten bejelentett kormányzati intézkedéssorozat valódi strukturális reformot jelent, összhangban van a nemzetközi szervezetek ajánlásaival, ám a részletes adatok hiánya és a végrehajtási kockázat rövid távon elégedetlenséget szült a piacon - jelentette ki Guillaume Tresca.

Az elemző szerint a programban meghatározott irányok jók, de egyes elemeinek végrehajtása és tényleges hatása legalábbis bizonytalan. A munkaerőpiacot érintő intézkedésekkel szerinte „nem lehet nem egyetérteni", de a terv nem szól arról, hogy mi történik például a rokkantnyugdíjazás rendszeréből kieső emberekkel. „Ezt a munkaerőtömeget csak egy rendkívül gyorsan növekvő gazdaság tudná felszívni, de az erre adott idő nagyon rövid, a kormány terveiben szereplő 5 százalékos növekedés helyett pedig 2011-2012-re 2,5 százalék alatti növekedés mondható reálisnak." - vélte a szakember. Szerinte hasonlóképpen a tömegközlekedés átszervezésén elérhető megtakarításokról is csak a részletek megismerése után lehet érdemben nyilatkozni, hiszen a kormányzat éppen most vállalja át a MÁV adósságát, miközben semmit sem tudunk arról, hogy hogyan venné elejét a veszteségek ismételt felhalmozódásának.

Az elemző szerint a bevételi oldal megerősítése, a társasági adó csökkentésének elhalasztása és a használatarányos útdíj bevezetése helyes lépések. Tresca arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a kormányzat növekedési várakozásai inkább a vágyakat tükrözik, mint a realitásokat, ez nincs érdemi hatással a csomag pénzügyi oldalára, mert az intézkedések a munkaerőpiaci várakozásoktól eltekintve nem jelentősen növekedésfüggőek, így a belőlük levezetett megtakarítás vagy többletbevétel kisebb növekedés mellett is reális lehet.

Mi vagyunk a legsérülékenyebbek

Tresca szerint a sérülékeny régión belül is Magyarország a legsebezhetőbb ország, mert a magas államadósság és a lakosság devizaadóssága miatt sem a kormányzatnak, sem a Magyar Nemzeti Banknak nincs komoly mozgástere a kívülről jövő negatív hatások kivédésére.

Az elemző szerint kedvező körülmény, hogy az utóbbi időben csökkent a magyar adósság kockázati felára, mert ez nagyban javítja a feszített finanszírozási terv végrehajthatóságát. Tresca szerint az Államadósság Kezelő Központ finanszírozási terve az optimista 3 százalékos hiánycél teljesítésén alapul, ám ez nagyban függ a politikai elkötelezettségtől. Nehezíti a helyzetet, hogy idén rendkívül magas a lejáró kötvények megújítási igénye, jövőre pedig megkezdődik az IMF-hitel törlesztése, ami rendkívüli terheket ró az országra.

Magyarország ugyanakkor nincs igazán rossz pozícióban, ami a költségvetés helyzetét illeti, és ezen az alapon nem kezelik együtt sem a görög-spanyol-portugál problémahalmazzal, sem a több nagy országot is tartalmazó „nagy kiigazítást igénylő" országok csoportjával. Ez a körülmény reményt ad arra, hogy ha a kormány végleges és részletes tervei beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, akkor fiskális szempontból hosszabb távra is rendeződhet az ország helyzete, és megvalósulhat az ambiciózusnak tűnő adósságcsökkentési pálya.