A tanulmány összesen csaknem 2000 vezető társaságnál (a Global Fortune 500 (GFT250) cége közül az első 250-nél, illetve a vizsgált 19 ország 100 legnagyobb vállalatánál) értékelte a környezetvédelmi, szociális és egészségügyi teljesítményükről készített jelentéseket. Eszerint a pénzügyi beszámolón túl a Fortune top 250 cégek 45%-a, míg az országonkénti top 100 cég 28 %-a készített különálló jelentést környezetvédelmi, szociális és egészségügyi teljesítményéről. További tanulság, hogy a jelentéskészítés ma már nem korlátozódik csak a környezetre jelentős hatással bíró szektorokra, vagy a fejlett nyugati gazdaságokra, hanem a fenntarthatóság mérése és közzététele mindinkább szektorsemlegessé, és univerzálissá válik.

A cégek működésében érdekelt csoportok (részvényesek, befektetők, hatóságok, alkalmazottak, fogyasztók, kormányzat, társadalmi és szakmai szervezetek) egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a vállalatokra, hogy a pénzügyi beszámolók mellett külön jelentést is kiadjanak a szociális, illetve egészségügyi, munkabiztonsági, és környezetvédelmi helyzetükről és működésükről. A pénzügyi szektor (felismerve az összefüggést a pénzügyi teljesítmény és a cégek szociális/környezetvédelmi teljesítménye között) ugyanakkor a beruházási döntésekben mind inkább figyelembe veszi az adott vállalat fenntarthatósági kockázatait. Ezzel összhangban ma már több kormány megköveteli a különálló, vagy a pénzügyi beszámolóhoz kapcsolódó jelentések elkészítését, ugyanakkor sok cég igyekszik bekerülni a pénzügyi piacokon presztízst biztosító, speciális indexeken (Dow Jones Sustainability Group Index, FTSE4GOOD Index) jegyzett vállalatok körébe. A fenntarthatóság ténye és kommunikációja tehát mind nagyobb szerepet kap a befektetési döntésekben, illetve a tőkeszerzésben – érvel Salánki Zoltán , a KPMG környezetvédelmi tanácsadója.

A felmérés megerősítette, hogy a fenntarthatósági jelentést készítő vállalatok többféle módon növelhetik az üzleti teljesítményüket. A jó vállalati fenntarthatósági teljesítmény egyrészt növeli a pénzügyi szféra elismerését, és ezáltal könnyebben juthatnak befektetési tőkéhez, valamint növelhetik a cég megbecsülést és hírnevét is. A hatékonyság növelésének szintén fontos hozama, hogy általa csökkenthetőek a működési költségek. Az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztésével pedig új piacok nyílhatnak meg, ráadásul, növekszik a cégek esélye, hogy a legkiválóbb szakembereket megszerezzék. Az sem mellékes szempont, hogy az integrált kockázatmenedzsmenttel a cégek csökkenthetik a vállalati felelősséget és kötelezettségeket.

A különálló jelentések közül ma az egészségügyi, munkabiztonsági és környezetvédelmi (Health, Safety and Environment – HSE) jelentések a legelterjedtebbek, de mind gyakoribbak a még szélesebb területeket lefedő, főként szociális és fenntarthatósági jelentések. - Meghatározó trend, hogy a korábbi, a pénzügyi beszámolóba illesztett, környezetvédelmi teljesítményről szóló fejezet helyett a hangsúly ma már különálló és átfogó – a környezetvédelmi, szociális és gazdasági teljesítményt összegző – fenntarthatósági jelentések felé tolódik el” – hangsúlyozta George Molenkamp , a KPMG Global Sustainability Services partnere.

A vizsgált GFT250 vállalat 45 százaléka közölt különálló fenntarthatósági jelentést az elmúlt időszakban, szemben a korábbi 35%-kal. Az országonkénti top 100 cég értékeléséből kiderült, hogy a Japánban a legnagyobb a külön jelentést kiadók aránya (72%), őket Nagy-Britannia (49%), majd az USA (36%), Hollandia (35%), Finnország (32%) és Németország (32 %) követi. Magyarország (a legnagyobb 100 cég 8%-a készített ilyen jelentést) megelőzi a listán Szlovéniát (5%), Görögországot (2%) és Dél—Afrikát. -Hazánkban jelenleg nem kötelező sem a környezetvédelmi, sem a fenntarthatósági jelentések készítése, ezért meglepőnek tűnhet, hogy a vizsgált nagy magyar cégek 8%-a – valamint több más, az elemzésben nem szereplő cég – proaktív módon, mégis készít ilyen jelentéseket. Persze tudni kell, hogy többségük multinacionális cég hazai leányvállalata, amelyek a jelentéskészítéssel az anyacég gyakorlatát követik. Mindenesetre tény, hogy egyre több cég ismeri fel a fenntarthatósági jelentések pénzügyi jelentőségét az üzleti döntésekben, legyen az befektetés, átalakulás vagy tranzakció, a vállalati PR, illetve a hatóságokkal fenntartott kapcsolat javítása, vagy a fejlesztési projektek tőketámogatása – hangsúlyozta Salánki Zoltán .

Bár a jelentéstétel mindinkább univerzálissá és szektorsemlegessé válik, jellemzően a nagyvállalatokkal rendelkező államokban (USA, UK, Japán, Franciaország, Németország) a legmagasabb a jelentők aránya. A szektorokat elemezve továbbra is vegyipari cégek (100%), a gyógyszergyártók (86%), az elektronikai ipar (84%), az autógyártás (73%), illetve a gáz és olajipar vállalatai (58%) a leggyakoribb jelentéskészítők, ugyanakkor például bankok, biztosítók egy része is közzétett már hasonló jelentéseket.

A másik jellemző tendencia a jelentések tanúsíttatása független szakértőkkel. A felmérés szerint a jelentések negyedét tanúsíttatták, azaz a cégek negyede tartotta fontosnak, hogy a közölt információt egy harmadik fél is hitelesnek és megbízhatónak ítélje. Mivel jelenleg nincsenek nemzetközileg elfogadott tanúsítási standardok, a legtöbb társaság a világ vezető könyvvizsgáló cégeit kéri fel a hitelesítésre (ők végzik a tanúsítások 65%-át), hiszen ők rendelkeznek a legnagyobb tapasztalattal az auditfolyamatokról, és élen járnak a hiányzó standardok kidolgozásában is.

Egyre gyakoribb az internetes jelentéskészítés és –közlés is, illetve a jelentések specializálása az érintett érdekcsoportok számára.