A világgazdaságban tapasztalható recesszió és a részben ettől független belső hatások miatt természetszerűleg a magyar gazdaság növekedése is, lelassult. Az első negyedévi GDP növekedés 2,9%, a második negyedév - előzetes adatok alapján - 3,1%-os volt. És még a legoptimistább várakozások is csak 3 százalékos növekedést prognosztizálnak az évre, szemben a tavalyi 3,8%-kal. A számokat figyelve nyugodtan állíthatjuk: eldőlt a korábbi dilemma, hogy vajon a növekedés megtorpanása V, vagy U alakot ölt-e, a kérdés most már csak az U alsó szárának hossza.

Romló egyensúlyi mutatók

A középtávú tervezések inputjaként használt és a kormányzat gazdaságpolitikai tervezésében is hivatkozott nemzetközi konjunktúra index előrejelzések 2003-ra dinamikus növekedést vetítenek előre. Ennek ma előre jelzett mértéke meghaladná a 1999 végén, 2000 elején a konjunktúra ciklus tetőpontján regisztrált értékeket, aminek kicsi a valószínűsége.
Vagyis a külgazdasági konjunktúra várat magára, a növekedés motorjává az export helyett sokkal inkább a megnövekedett belső fogyasztás vált. Ebből kifolyólag viszont - a hazai növekedés lassulásával párhuzamosan - a makrogazdaság egyensúlyi mutatói romlásnak indultak.

A fizetési mérleg deficitje az első félév folyamán közel duplájára nőtt a tavalyi év első félévéhez képest. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a kereskedelmi mérleg 26,1%-kal romlott a tavalyi év hasonló időszakához képest, a turizmusból származó bevételek pedig még ennél is jobban, 30,3%-kal csökkentek az időszak folyamán. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatások importja 23,7%-kal növekedett. Mindezek következtében a folyó fizetési mérleg deficitje idén várhatóan a GDP 2,2%-áról 3,5%-ra fog növekedni.

Alapvetően az országgyűlési választásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak köszönhetően az államháztartás deficitje lényegében félévkor elérte az év végére tervezett szintet. Az új kormányzat által meghirdetett béremelések és nyugdíj-kiegészítések hatásait is figyelembe véve a hiány év végén meghaladhatja a GDP 5,5-6,0%-át is.

Csökkenő infláció, emelkedő kamatok

A dezinfláció 2002. év első felében tovább folytatódott. A fogyasztói árak az első félévben 5,9 %-kal emelkedtek, szemben a tavaly első félévi 10,4 %-al. Az év hátralévő részében azonban már csak kismértékű infláció mérséklődésre lehet számítani.

A nominális kamatszint (rövid lejáraton) az első negyedév során az infláció mérséklődéssel párhuzamosan csökkent, azonban májustól a jegybank restriktívebb monetáris politikájának köszönhetően enyhén nőtt. A reálkamatszint mintegy 5%-ra ugrott fel 2002 közepére, összehasonlítva az utóbbi két évben tapasztalt, mintegy 2-3%-os mértékkel. Fennáll a lehetősége, hogy a reálkamat a jelenlegi relatív magas szinten stabilizálódik az elkövetkezendő rövid-középtávú időszakban. Ugyanakkor a piacok ingadozása megnövekedett, az irányadó kamatok és hozamok egymáshoz képesti alakulása kevésbé kiszámíthatóvá vált.

Az első félév során a befektetési alapok általában igen szerény hozamteljesítményt realizáltak, elsősorban a kötvényárfolyamok csökkenése eredményeképp. A BUX az évet 7131 ponton kezdte, május elején érte el 8949 ponton idei eddigi legmagasabb értékét, majd csökkenésbe fordult és az első félévet 7253 ponton zárta.

Csökken a vállalati betétállomány

A bankszektor vállalati hitelállománya az első félévben a gazdasági növekedés lassulása ellenére nominálisan 5,2 %-kal, reálértéken 1,2 %-kal emelkedett. Mindazonáltal, az idei évi hitelállomány-növekmény szerkezete már jól tükrözi a növekedésnek a nemzetközi recesszió következtében megváltozott hajtóerejét: majdnem kizárólagosan az építőiparban és az ingatlanszektorban realizálódott, miközben a feldolgozóipar és egyéb termelőszektorok részére folyósított hitelállomány nominálisan is csökkent.

A jelenséget magyarázza a KSH beruházási statisztikája is: a beruházási tevékenység II. negyedévi 5,1%-os növekedésén belül az építési beruházások 14,3%-kal emelkedtek, míg a gép- és berendezésberuházások 5,6%-kal csökkentek. A hitelállomány további bővülését a későbbiekben befolyásolhatja az államháztartás ismét növekvő eladósodásából eredő, tartósan magasabb reálkamat szinthez hozzájáruló kiszorítási hatás.

A vállalati betétállomány az első félévben reálértéken 0,1 %-kal csökkent; ez kedvezőbb, mint tavaly hasonló időszakban. Ugyanakkor a jellemző szezonalitás rendszerint kedvezőbb második félévet jelent a bankok számára. Ebben az évben mindamellett komoly bizonytalansággal kell szembenézni arra vonatkozólag, hogy ez a „szokásos kedvező fordulat”, ha egyáltalán lesz, milyen mértékben következik majd be a második félévben – állítják az MKB szakértői.

Nő a lakosság eladósodási hajlandósága

A háztartások hitelállománya továbbra is rendkívül dinamikusan - reálértékben 19,1 %-kal - emelkedett az első félévben, meghaladva az előző év azonos időszakáét. Az elkövetkező időszakot - a közeljövőt is ideértve - a lakosság növekvő eladósodási hajlandósága fogja jellemezni. A jelenségnek számos mozgatórugója van: elhalasztott lakás, gépjármű és bizonyos tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet, az államilag támogatott lakáshitelek kedvezményeinek kiterjesztése, a lakosság jövedelempozíciójának látványos javulása, különösen az elmúlt 12 hónapban. A legfrissebb ingatlanpiaci adatok alapján, melyek július-augusztus folyamán már megtorpanást jeleznek az értékesítésben, ma még nem eldönthető, hogy elértük-e a hiteldinamika csúcsot, vagy ez csak a szezonalitás hatása, és ősszel újra beindul a piac.

A lakossági megtakarítások stagnáltak 2002 első félévében, ami azért meglepő, mert egyrészt a kamatok emelkedése és az infláció mérséklődése miatt a reálkamatok tovább növekedtek, másrészt a lakossági reáljövedelem kiugróan - 10 % felett - bővült. A betétállomány első félévi nominális szinten maradása reálértéken 4,3 %-os csökkenést jelent. A hitelezési dinamika lassulásával, a jövő évi mérsékeltebb bérnövekedési kilátások és a tőkepiacok gyengélkedésével a banki megtakarítások ismételten növekedésnek indulhatnak, bár a nyugdíjrendszer reformjának - egyébként örvendetes - következetes megvalósítása szintén betéti forrásokat vonhat el a bankoktól, hogy a másik oldalon a vagyon- és letétkezelt állományokat gyarapítsa.

Forrásoldalon tovább folytatódott az ügyfélbetéteknek az ügyfélhitelek növekedésétől egyre inkább - jelenleg több mint 11 %-kal - elmaradó, nominálisan 9,0 %-os dinamikája. A vállalati betétek 2001 első félév vége óta 18,9 %-al bővültek (az egyéni vállalkozók betétei pedig 26,1 %-kal), míg a lakossági betétállomány ettől egyre inkább elmaradva 10,8 %-kal.

Csökken a bankok jövedelmezősége

2002 ellentmondásosan alakul a bankszektor számára. A fontosabb ható tényezők közül már említettük a lakossági hiteldinamikát, a vállalati szektor kisebb ütemű és jelentősen megváltozott szerkezetű növekedését, a pénzpiaci folyamatokat. Ezek eredőjeként alakult ki az első félévi eredmény.

Ugyanakkor az egész év értékelésénél majd figyelembe kell venni, hogy 2001 folyamán három szabályozás-változásból eredő rendkívüli tényező növelte a szektor jövedelmezőségét. A devizakereskedelem és -árfolyamváltozás nyeresége tavaly 18 %-kal emelkedett, amiben számottevő szerepet játszott a sávszélesítés és devizaliberalizáció piacélénkítő hatása. A második tényező 2001-ben a szabályozási, számviteli szabályok miatt megszűnő országkockázati céltartalék, árfolyamkockázati céltartalék, ill. árfolyamveszteségre képzett céltartalékok felszabadításának egyszeri eredményjavító hatása (összesen kb. 12 Mrd Ft). Ugyancsak az eredményeket növelő hatása volt az általános kockázati céltartalék képzésére vonatkozó minimumkövetelmény megszüntetésének (kb. 10 Mrd Ft).

A nettó díj- és jutalékbevételek erőteljesebben 26,8%-kal bővültek, igazolva, hogy a bankok próbálják az egyéb jövedelemelemek súlyát növelni. A kiélezettebb versenyt tükrözi, hogy a kamatrés leegyszerűsítetten kalkulált 3,9 %-os értéke 2002.I.félévében valamelyest csökkent a 2001 első félévi értékhez képest (4,1%).

A főbb jövedelemelemek közül a banküzemi költségek az időszak során 12,2 %-kal, azaz az inflációt meghaladóan emelkedtek, melynek legfontosabb eleme a személyi jellegű kifizetések 18,3 %-kal haladták meg a tavaly első félévi értéket, igaz az alkalmazotti létszám is számottevően növekedett (661 fővel a vizsgált bankok körében).

A dinamikus ügyfélhitelállomány-növekedés által vezérelt mérlegfőösszeg növekedés meghaladta az eredménynövekedés dinamikáját a bankszektor egésze szintjén, az egyedi eltérések növekedése mellett.

A kereskedelmi bankok korrigált mérlegfőösszege a bővülő üzleti aktivitásnak köszönhetően az ügyfélhitelek dinamikáját meghaladóan 23,1%-kal nőtt az elmúlt 12 hónap során, miközben a vezető bankok tőkemegfelelési mutatójának átlaga mintegy 0,7 %-kal csökkent.

A lakossági hitelezés kiemelkedő dinamikája elsősorban a hagyományos, széles fiókhálózattal rendelkező lakossági bankok eredményének javulásában nyilvánul meg, míg az alapvetően vállalati ügyfeleket kiszolgáló bankok eredményei inkább stagnáltak vagy romlottak. A fúzionált bankok közül a K&H tette közzé eredményeit, mely a tavalyi veszteséges évhez képest jelentős javulást mutat. Ugyanakkor a KH pozíciójavulásától és az OTP kiemelkedő eredményétől tisztítottan a szektor adózás előtti profitja elmarad a tavalyi első félévi eredménytől.