Még a bővítés kérdésében általában visszafogottabb osztrákok és németek is kimagasló arányban pártolják a magyar belépést. A vizsgált EU-tagok közül legkisebb mértékben Portugáliában állnak a bővítés mellett, ahol a lakosság felénél is kevesebben fogadják el Magyarország csatlakozását. Többek között ezt állapította meg Magyarország mellett Lengyelország és Csehország a három leginkább, közel egyformán kétharmados többséggel támogatott EU-tagjelölt, feltételezve az elegendő gazdasági és politikai fejlettséget.

A balti államokat már csak a válaszadók fele látná szívesen az Unióban, Romániát 41, Oroszországot és Törökországot pedig egyaránt 38 százalék.

A megkérdezettek egyharmada áll a balkáni államok, s annál is kevesebb Észak-Afrika két képviselője, Marokkó és Tunézia mellett.

A magyarok kimagaslóan nagy arányban (71 és 70 százalék) támogatják a cseh és lengyel EU-belépést. Sokkal visszafogottabbak viszont honfitársaink Törökország, a balti országok és Románia esetében. Legkevésbé a balkáni országok EU-tagságát támogatja a magyar közvélemény.

Az Európai Unió gazdasági és katonai fejlődését húsz éves távlatban Nyugat-Európában és az USA-ban lényegileg hasonlóképpen ítélik meg. Minden harmadik válaszadó úgy gondolja, hogy Európa gazdaságilag lépést tart az USA-val, katonai téren viszont továbbra is gyengébb marad.

Ezt a felfogást a közép-európai uniós tagjelöltek, magyarok, csehek és lengyelek kevésbé osztják. Sőt, Magyarországon jóval többen vélik azt, hogy Európa az USA-val egyenrangú szuperhatalom lesz. Figyelemre méltó azonban, hogy a kérdésre nehezen vagy egyáltalán nem válaszolók aránya Oroszország után Magyarországon a legmagasabb.

Ugyanakkor minden negyedik európai és amerikai tart attól, hogy Európa a jelenleginél is nagyobb mértékben háttérbe szorul. Viszont földrészünkön minden ötödik megkérdezett számít arra, hogy Európa ugyanolyan szuperhatalommá fejlődik két évtized alatt, mint ma az USA. Ezzel egyetért minden hetedik amerikai is.

Az európai és amerikai polgárok jövőképének feltárása érdekében a Wall Street Journal Europe megbízásából a GfK kutatói tizenhét országban összesen 18 800 főnyi tizenöt éves és idősebb felnőttől személyesen kérdezték meg a véleményét, tavaly októberben és decemberben. Magyarországon a felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 embert kérdeztek meg.

A kérdésre, hogy húsz év múlva milyenek lesznek az európai-amerikai kapcsolatok, a következő válasz vitte el a pálmát: „Barátságos, de érzékelhető rivalizálással, ahogyan ma is”. Ezzel a kijelentéssel a nyugat-európaiak 49, amerikaiak 43, közép-európaiak 42, és a magyarok 38 százaléka ért egyet. Nálunk megint magas a nehezen vagy nem válaszolók aránya, 34 százalékkal. Ennél már csak az oroszok tanácstalanabbak, akiknek csak egyharmada foglalt állást a kérdésben.

A viszony romlásával minden ötödik európai és ugyanannyi amerikai válaszadó számol.

Ám ugyanekkora azok aránya, akik viszont bíznak a kapcsolatok javulásában.

Magának az EU szervezetének jövőjénél érdekes magyar különvéleményt tárt fel a kutatás. A válaszadók legnagyobb része mindenütt úgy vélekedik, hogy a hatalmi harcok Brüsszel és a tagországok kormányai között napirenden maradnak, s közben alapvető, alkotmányos változásokat nem várnak az Unióban. Egyedül Magyarországon az a többségi vélemény, hogy két évtized múlva az EU olyan államszövetség lesz, mint most az USA.