Kifejtette: az ország évi 600 ezer tonna szóját, 250 ezer tonna szójadarát igényel. Ehhez képest 150-200 ezer tonna terem, az előállított szója 60-70 százalékát külpiacon értékesítik, mivel a jó minőségű, gmo-mentes termékkel jelentős felárat lehet elérni. A hiányzó mennyiséget pedig rosszabb minőségű, olcsóbb, gmo-s termékkel pótolják külföldről.

Gyuricza Csaba elmondta, a most indult nemzeti fehérjetakarmány program célja, hogy növekedjék a szója vetésterülete Magyarországon a jelenlegi 60-65 ezer hektárról akár 100 ezer hektárra.

Megjegyezte: még ez sem elég ahhoz, hogy az ország fehérje igényét lefedjék, ezért alternatív megoldást is kell találni, például különböző szántóföldi növények feldolgozásakor keletkező melléktermékekből. Jelenleg azonban nincsenek olyan takarmány receptúrák, amelyek alkalmasak lennének a szója helyettesítésére. A főigazgató elmondta, a 2022-ig tartó ötéves programra a kormány 8 milliárd forintot szán, az idén 500 millió forintot használnak fel.