Német vélemény a magyar szakképzésről és bérviszonyokról

A külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok körében végzett felmérést a foglalkoztatási és bérezési viszonyokról a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum Bérezési Tanácsadó Iroda. Megállapításaik nem meglepőek, de ezt most ők mondják.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Eszerint a külföldi beruházók a kellően rendelkezésre álló szakképzett munkaerő, a visszafogott bérek és a kecsegtető piaci lehetőségek miatt jöttek Magyarországra. Az így kialakult külföldi érdekeltségű magyarországivállalatok ma számos embernek nyújtanak színvonalas és korszerű munkahelyet. Ezek a vállalatok komoly teljesítményt várnak el a dolgozóiktól és egyben segítik a fejlődésüket. A jövedelem ezeknél a vállalatoknál bő 50 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Magyarország azonban mára egy nagyon kritikus pontra jutott el. A bérköltség a termelékenységhez viszonyítva túlságosan gyorsan emelkedik. A munkaerőpiacon alig lehet szakképzett munkaerőt találni. Magyarország hagyományosan előnyös adottságai gyenge ponttá fordultak át, és az országhoz köthető más tényezők ezt a fejlődést nem képesek ellensúlyozni. Mindezek eredményeként egyértelműen csökkennek a magyarországi beruházások.

A tanulmány tájékoztatást nyújt a külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok bérezési politikájáról, és felhívja a figyelmet bizonyos, a magyar munkaerőpiacon tapasztalható változásokra és tendenciákra. Például arra, hogy túl gyorsan emelkednek a fizetések. A külföldi érdekeltségű vállalatok működésük szerves részévé tették a korszerű bérezési rendszereket, a bérezést a vezetés eszközének tekintik és így is alkalmazzák. A vállalatok átlagosan a magyar átlagkeresetek másfélszeresét fizetik a dolgozóknak. A jövedelmek az elmúlt évben 14,8 százalékkal a vártnál (10 százaléknál) lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek. A legnagyobb nyomást a közszférában végrehajtott béremelések jelentették. A 2003-as évre a megkérdezett cégek visszafogott, 8 és 10 százalék közötti mértékű emelkedést várnak illetve terveznek.


A másik nagy gond, hogy túl magas a foglalkoztatási költség. Az említettekhez járul továbbá, hogy a járulékos bérköltség változatlanul nagy terhet jelent a vállalatoknak. Az erre évek óta panaszkodó vállalatok most már olyan helyzetbe jutottak, hogy komolyan megkérdőjelezik magyarországi beruházásaikat. Az elmúlt hónapokban erős forint szintén hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi befektetők intenzíven elgondolkozzana más beruházási helyeken is
Helytálló célkitűzés, hogy nagy értékteremtést kívánnak Magyarországra hozni! Magyarország adottságainál fogva képes a nagy értéket termelő gazdasági tevékenység befogadására. Ennek két fontos tényezője a magas javadalmazás és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magas aránya a munkavállalók között.


A további tényezőket sem szabad elhanyagolni, de ezek jelenleg nem felelnek meg a külföldi érdekeltségű vállalatok követelményeinek. Ilyen, hogy a szakmunkáshiány gátolja a beruházásokat. Drámaian rossz a szakképzett munkaerő kínálata. Ez a probléma a gazdaság szerkezetéből adódik, mert munkaerő van, de nem rendelkezik kellő képzettséggel, illetve nem jelenik meg a hivatalos munkaerőpiacon. Emellett a vállalatoknak a közeljövőben még lényegesen több szakképzett munkaerőre lesz szükségük. A szakemberhiány az egyik oka annak, hogy a vállalatok
miért nem folytatják beruházásaikat.

A szakmai képzés nem felel meg a gazdaság szükségleteinek. A mizériáért a magyarországi szakképzési rendszer és annak gyakorlata felelős. A szakmai alap- és továbbképzés egyértelműen nem felel meg a vállalatok igényeinek, ráadásul előnyben részesítik a felsőfokú képzést is. Ennek következtében legfőképpen képzett szakmunkásokban mutatkozik hiány. A vállalatok saját dolgozóiknak nyújtott szerteágazó továbbképzési tevékenysége üdvözlésre méltó, ez azonban semmiképpen nem oldhatja meg a problémát.

Fény az alagút végén? A felvázolt és kritikáét érdemlő kérdések már a rendszerváltás óta ismertek, azóta azonban alig változott valami. Az új magyar kormány bátorító kezdeményezéseket indított, és azok a megfelelő helyre irányulnak: a szakmai alap- és továbbképzésre.

A NMIKK részese ennek – a Németországban bevett és Magyarországon már 8
éve elérhető „duális” szakképzéssel szerzett rendszerszintű tapasztalataival, valamint a képzési programokat kínáló és képzési feladatokat ellátó Német-magyar Képző Központjával.
Összességében elmondható, hogy a külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok többsége még elégedett saját gazdasági helyzetével, bár beruházási hajlandóságuk még soha nem volt annyira visszafogott, mint napjainkban. A kritikai észrevételeiket konstruktív módon kell értelmezni. A vállalatok sikeres jövőt kívánnak magyarországi szerepvállalásuknak, és ez mind az ország, mind pedig a magyarok javára válik.

Forrás: Corporate Communication, Német-magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara

Véleményvezér

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.
Dübörög a bevásárlóturizmus, százezer forintot spórolt egy család, hogy olaszban vette a Barilla tésztát

Dübörög a bevásárlóturizmus, százezer forintot spórolt egy család, hogy olaszban vette a Barilla tésztát 

Nagyot lehet külföldön nyerni, ha jól figyeljük az árakat.
A védőnők helyzete katasztrofális lett, amióta a kormány gondozása alá kerültek

A védőnők helyzete katasztrofális lett, amióta a kormány gondozása alá kerültek 

Újabb fekélyes terület az egészségügy területén.
A magyarok többsége nem bízik saját állama szavahihetőségében

A magyarok többsége nem bízik saját állama szavahihetőségében 

Szomorú társadalmi látlelet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo