Tény, hogy Pozsony az ERM2 árfolyam-mechanizmusnak már a tagja, s egy-két hónappal ezelőtt még teljesen tiszta sor volt, hogy 2009-ben az Európai Monetáris Unióba is beléphet. Az államháztartási deficit 2005-ben 2,7 százalék volt, az infláció pedig 4,8 százalék. Az adatok szerint lényegesen jobb Szlovákia makrogazdasági pozíciója, mint a miénk, ha tetszik, valóban zöldebb az ő rétjük.
Közelebbről szemlélődve azonban az tűnik fel, s nem annyira nekünk, mint a szlovákoknak maguknak, hogy a Dzurinda-reformok talán nem úgy hatnak, ahogyan azt szeretnék. Az előre hozott választásokon, majd pedig a reformellenes Fico kormányrúdhoz jutásán valóban azt lehet tetten érni, hogy a gazdaság egységeinek, a nagy elosztási rendszereknek az átalakítása, modernizálása nem organikus egységben zajlik. Már a választások idejére megfogalmazódott, hogy az egykulcsos adóból kétkulcsos kellene, napirendre kerülhet egy további személyijövedelem-adó sáv, s lehetséges a palettáról eddig hiányzó osztalékadó bevezetése is, s északi szomszédaink szintén felfedezni készülnek a pénzintézetek különadóját. Az egészségügyi átalakításokkal nemcsak a lakosság, hanem a büdzsé is elégedetlen.
A leköszönő kormány pénzügyminiszériuma a minap mindenesetre fölfelé módosított, azaz az idei GDP-növekedést 6,6 százalékra becsüli a korábbi 5,8 százalék után, jövőre 7,1 százalékos GDP-bővülést várnak, s 2008-ra valószínűsítenek lassulást. A hírügynökségi jelentés kitér arra, hogy az idei első negyedévben 6,3 százalékra lassult a szlovák GDP növekedése a tavalyi utolsó negyedévi 7,4 százalékos, rekord ütemről. A tavalyi harmadik negyedévben 6,3 százalékos volt a többlet. A szlovák fiskális tárca inflációs előrejelzése szerint az idei évre 4,5 százalékos átlagos inflációt várnak, 2007-re pedig 2,5 százalékot. A szlovák jegybank ugyancsak a minap döntött arról, hogy változatlan, azaz 4 százalékos marad az irányadó szlovák kamat. Az utóbbi napokban több szakértő is 25, sőt 50 bázispontot is elérő kamatemelésre tippelt.
A szlovák jegybanki, illetve pénzügyminisztériumi adatok főleg tényekre alapozott számításokat, előrejelzéseket tükröznek. Ám azok az elemzők, akik a kormányváltás utáni állapotokat igyekeztek "számszerűsíteni", többnyire kedvezőtlenebb megállapításokra jutottak. Hivatkoznak rá, hogy Robert Fico nem akar eltérni az unió költségvetésre vonatkozó elvárásaitól, s úgy gondolja a kormányalakítással foglalatoskodó politikus, hogy az államháztartási hiány nem fogja meghaladni a 3 százalékot. De már olvasni lehetett a szlovák szaksajtóban olyan vélekedést, hogy a deficit felmehet 4,5-5 százalékra is. Fico tervei között szerepel a 19 százalékos áfa kétkulcsosítása is, pozsonyi előrejelzések szerint alacsonyabb mértékkel adóztatnák a közszükségleti fogyasztást, 8-10 milliárd koronával kisebb költségvetési bevételt valószínűsítve. Szlovákia elsősorban keleti felében változatlanul felszámolhatatlanul "dolgozik" a munkanélküliség, s az eddigi tőkebeáramlásból ez az országrész nem sokat mondhat magáénak, azaz konzerválódik a munkanélküliség és a szegénység.
