Szerdán publikálja a Központi Statisztikai Hivatal a kiskereskedelem márciusi forgalmának adatait, és a lakásépítések-, építési engedélyek első negyedévi alakulását.
Februárban a nyers adat szerint 10,9 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 11,3 százalékkal haladta meg a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 10,7 százalékkal, az iparcikkek döntő részét árusító nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 11,4 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,8 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Tavaly az egész évben 21 127 új lakás épült Magyarországon, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ebből az első negyedévben 3661 készült el, 7,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építhető lakások száma 35 123 volt 2019 végén, 4,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH jelentése szerint 2019-ben az új lakások közel felét (49 százalék) Budapesten és Pest megyében vették használatba.
Ipari és turisztikai adatok
Csütörtökön az ipari termelés márciusi első becslését, és a kereskedelmi szálláshelyek márciusi forgalmának adatait teszi közzé a KSH. Februárban az ipari termelés 4,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munka-és szökőnaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 1,7 százalékkal emelkedett. A koronavírus-járvány hatása ebben az időszakban még nem jelentkezett.
Februárban a vendégforgalomban sem jelentkezett még a koronavírus-járvány negatív hatása. Az év második hónapjában a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 11,2 százalékkal, a belföldi vendégeké 8,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Összességében 756 ezer vendég 1,747 millió vendégéjszakát töltött el a szállásokon, ami 8,6, illetve 9,8 százalékkal több, mint tavaly februárban volt. A szezonális és naptárhatás figyelembevételével a külföldi vendégéjszakák száma 6,2 százalékkal, a belföldi vendégéjszakáké 5,7 százalékkal lett több. A kereskedelmi szálláshelyek - folyó áron számolt - összes bruttó árbevétele 21,3 százalékkal emelkedett és 33,597 milliárd forintot tett ki.
Infláció, külkereskedelem, államháztartási hiány
Pénteken a fogyasztói árak áprilisi alakulását, a márciusi külkereskedelmi forgalom első becslését közli a KSH. Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben, átlagosan 1,0 százalékkal nőtt, amiben a koronavírus-járvány okozta megnövekedett kereslet is szerepet játszhatott.
Szintén pénteken közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás központi alrendszerének április végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. A PM közlése szerint márciusban kiemelkedő összeget tettek ki a járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, közel 190 milliárd forintot költött a kormány védőmaszkok, védőeszközök, lélegeztetőgépek vásárlására. Márciusban 577,3 milliárd forint hiányt könyvelt el az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás az egy évvel korábbi 209,3 milliárddal szemben. Ezzel a március végéig számolt idei deficit 831,9 milliárd forintra nőtt, ami a tervezett 367 milliárd forint éves hiány 226,7 százaléka.
Az Államadósság Kezelő Központ szerdán közzétett módosított finanszírozási tervében jelentette be, hogy az államháztartás központi alrendszerének idei évre tervezett pénzforgalmi hiánya 367 milliárd forintról 1234 milliárd forinttal 1601 milliárd forintra emelkedett, miután a Covid-19 járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális lépések eredményeképp a kormány módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról a 2,7 százalékára. A módosított pénzforgalmi hiánycéllal számolva az első negyedévi deficit 52,0 százalékon állt.
