Beragadó infláció

Augusztusban a 16 éve mért legalacsonyabb szintre, 4.5 %-ra csökkent az infláció. A nem várt csökkenés tovább nyomta lefelé az ez évre szóló inflációs előrejelzéseket, és a múlt havi emelkedés után a júliusban várt szintre tért vissza a jövő év végére vonatkozó konszenzus is. E változások eredményeként azonban közel került egymáshoz a 2002 végére és a 2003 utolsó hónapjára várt infláció. A 15 előrejelző közül csak a legoptimistább kettő várta, hogy az augusztusi szintről -legfeljebb egy vagy két tizeddel - még tovább csökkenhet az infláció a jövő év végéig.

Ez év decemberére az elemzői konszenzus 5.1 % körüli inflációt jelez, a jövő év végére pedig 4.7-4.8 %-ot. Az éves átlagos infláció ugyanakkor 5.3 %-ról 4.9 %-ra mérséklődhet. Mindez 5 % körül stagnáló inflációt jelent, ami jóval alacsonyabb az előző három év 10 % körül ragadt szintjénél, de jóval magasabb az euro zónába lépéshez feltételül szabott 2 % körüli rátánál.

Nincs jegybanki lépés

Bár 15 elemző közül csak négy szerint éri el 2003 végi 4.5 %-os inflációs célját a jegybank, az elemzők nagy többsége szerint a cél védelmében nem nyúl kamataihoz az MNB. Október végéig egyetlen elemző szerint sem lesz kamatváltozás, sőt a többség szerint az év végéig sem. Csak két elemző számított kamatemelésre, kettő viszont kamatcsökkentésre az év végéig. A többség az augusztusi megingás után ismét hisz benne, hogy vége szakadt a jegybanki szorító ciklusnak, és legkésőbb a jövő év közepéig az MNB ismét megkezdi a hitelköltségek csökkentését, azaz kamatot vág.

Romló egyensúly

Nem várnak az elemzők újabb jegybanki megszorítást annak ellenére sem, hogy az egyensúlyi mutatók további romlására számítanak.

Az Európai Unióban használt ESA 95-ös kalkulációs módszer szerinti államháztartási hiány az az elemzői konszenzus szerint idén 1050 milliárd forint, tehát a GDP 6.6 %-a, jövőre pedig 885 milliárd, vagyis 5 % körül lesz. A kormányzat erre az évre 6 %-ot jelez előre, amit jövőre az Európai Bizottságnak eljuttatott gazdasági stratégia (Pre-accession Economic Programme=PEP) szerint 4.5 %-ra kíván csökkenteni.

Némileg rosszabb lesz az elemzői előrejelzések szerint a fizetési mérleg hiánya is a kormánytervekben szereplő szintnél, azaz a GDP 3-4 %-ánál. Szeptemberben folytatódott az egész évre jellemző trend, és ismét romlott a deficitre vonatkozó konszenzus, 120 millió euróval 2.91 milliárd euróra, ami körülbelül a GDP 4.4 %-ának felel meg. Igaz, a várakozások szerint a hiány jövőre nem nő tovább jelentősen, és 3 milliárd euró körül marad.

Folytatódott viszont az a trend is, hogy a gazdasági növekedés kilátásait illetően erősödött a pesszimizmus, noha a következő évre továbbra is élénkülést várnak az elemzők. Erre az évre 3.3-3.4 %-os gazdasági növekedést várnak, tehát nagyobbat, mint az első félév 3 %-os átlagos szintje, a jövő évre pedig 4.2 %-ot. Mindkét érték idén a legalacsonyabb, és mintegy négytizeddel alatta marad az év elején várt rátának.

Stabil forint, rizikóval

Az elemzők konszenzusa szerint október végéig stabil marad a forint a jelenlegi 244 körüli szinten az euróval szemben, és az év végéig csak mérsékelten erősödik, 243.30 körüli szintre.

Akadt azonban olyan elemző is, aki szerint a felszín alatt megmaradt a forintpiac nyáron látott törékenysége, ami jelentős árfolyamingadozáshoz vezethet, ha változik a külföldi befektetők hangulata. „A piacnak elegendő volna két kellemetlen inflációs adat szeptembertől és két gyenge folyó fizetési mérleg adat, hogy napok alatt 255-nél is gyengébb szintekre küldje a forintot,” vélekedett Mojmir Hampl, a Ceska Sporitelna prágai elemzője.

Az elemzők többségének azonban nem ez a jövőképe. A konszenzus szerint idén marad a stabil forint, jövőre pedig 241.5 körüli árfolyamszintre emelkedhet a nemzeti fizetőeszköz. Ez négy százalék körüli reálárfolyamemelkedést jelent a jövő év végéig, éves szinten tehát nem tér el jelentősen a pénzügyminisztérium által elviselhetőnek tartott 2-3 %-os mértéknél.

A piac többségének várakozása szerint a szeptemberi inflációs adat nem lesz rossz, bár némileg emelkedik augusztushoz képest, 4.6 %-ra. A fizetési mérleg pedig a konszenzus várakozás szerint szeptemberben 47 millió euró többletet mutat majd.