Téves az az információ, hogy az állam kedvében akar járni azoknak a magyarországi bejegyzésű off-shore cégeknek, amelyek e státusukat még 2003 januárja előtt szerezték, s "őrizték" is mindmáig. A gazdasági tárcánál nem voltak olyan szakértők, akik lapunkat informálni tudták volna a múlt évben nyilvánosságra hozott kormányzati szándék megvalósítási módjáról, arról, hogy olyan új szabályozást vezetnek be, amellyel egyrészt érdekeltté teszik e cégeket a maradásban, másrészt nem sértik a közösségi jogot sem.
Mint megtudtuk, e cégek javára végül is semmilyen speciális, de EU-konform szabályozásról nem hozott döntéseket a gazdasági kormányzat. A Pénzügyminisztérium kabinetfőnöke, Pichler Ferenc pedig megerősítette azt az információnkat, hogy valóban megszűnt a 2003. január 1. előtti bejegyzésű off-shore cégekre vonatkozó valamennyi adókedvezmény. Eddig ezek a vállalatok mindössze 3 százalékos társasági adót fizettek. Ám január 1-jétől rájuk is a társasági, továbbá az iparűzési adó általános előírásai vonatkoznak.
Négy helyett nyolc százalék
Információink szerint legalább 700 vállalatot érintett a jogszabályváltozás. Ezek a legutóbbi időkig különleges helyzetben lévő társaságok - bár élvezték az off-shore jelleg kedvezményeit - elég jelentős adózóknak számítottak. Vajon a jövőben elesik a büdzsé az ő 100 milliárd forintot kitevő befizetéseiktől? Erre a kérdésünkre közvetett választ kaptunk a pénzügyminiszériumi illetékestől.
A mintegy 700 off-shore jogállású társaság legtöbbje vállalatcsoporton belüli pénzügyi szolgáltatást végzett. Azaz - mondta el a kabinetfőnök - leginkább kölcsönnyújtásra és ehhez kapcsolódó szolgáltatásra, illetve jogok hasznosítására, kereskedelmi tevékenységre szakosodtak ezek az off-shore társaságok.
