A testület úgynevezett főtanácsnoka ugyanis nyáron ekképpen foglalt állást az ügyben, és bár az a vélemény a bírákat nem köti, eddig még nemigen volt példa arra, hogy a bíróság eltért volna a főtanácsnok pozíciójától. A luxemburgi székhelyű EU-bíróság előtt a regisztrációs adóval kapcsolatos két magyar beadvány is fekszik: Nádasdi Ákos és Németh Ilona felpereseknek a Vám- és Pénzügyőrség Észak-, illetve Dél-Alföldi Regionális Parancsnoksága ellen indított pere.

Megemelte

Az úgynevezett Nádasdi-ügyben egy magyar magánszemély egy Volkswagen Passat típusú, használt gépkocsit hozott be Németországból Magyarországra, megfizetve a rá kivetett adót. Később viszont a vámhatóság - módosítva korábbi határozatát - megemelte a már kivetett adó összegét, arra hivatkozva, hogy jogszabályváltozás miatt a gépjármű importőrének már eredetileg is nagyobb összegű adót kellett volna fizetnie. Az importőr az ismételt adókivetés jogosságát vitatta, a regisztrációs adó közösségi jogba ütközését azonban nem tette szóvá. Az ügyben eljáró Hajdú-Bihar megyei bíróság szerint viszont - figyelemmel az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatára - helyénvaló volt hivatalból kikérni a közösségi bírói fórum véleményét, mivel felmerült egy nemzeti jogszabály uniós joggal való összhangjának kérdése.

Az EB nem segít

Írásbeli észrevételeiben a magyar kormány leszögezte, hogy álláspontja szerint a feltett kérdésekre az Európai Bíróság nem tud olyan választ adni, amely elősegítené a magyar bíróság előtti eljárás lezárását. A kormány mindazonáltal azt a véleményét is jelezte, hogy a szóban forgó szabályozás összhangban áll az uniós szabályokkal. A szóbeli tárgyaláson a kormány képviselője emlékeztetett arra: az Európai Bíróság korábbi ítéleteiben már megállapította, hogy nincs szó megkülönböztetésről, ha a máshol vásárolt autóra kirótt adó ténylegesen nem haladja meg az adott országban korábban újként forgalomba helyezett autók értékében foglalt maradványértéket - számokkal támasztotta alá, hogy a magyar szabályozás ezt a feltételt teljesítette a tárgyalt konkrét esetben is. Arra is emlékeztetett, hogy a regisztrációs adó rendszere eleve kisebb terhet jelent a korábbi, a fogyasztási adóra épülő rendszerhez képest.

Az Európai Bizottság érvelése szerint ugyanakkor összeegyeztethetetlen az uniós szerződés diszkriminatív adózást tilalmazó cikkével egy olyan regisztrációs rendszer alkalmazása, amely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a regisztráció napján érvényes tényleges értékét, s így a más tagállamból származó használt gépkocsikra olyan mértékű adót vet ki, amely módszeresen meghaladja a nemzeti területen már regisztrált, hasonló használt gépjárművek értékébe épülő adó maradványértéket. Minden EU-tagállamnak biztosítania kell a teljes semlegességet a piaci versenyben - hangoztatta a bizottság.

Hátrányos

Az Európai Bíróság főtanácsnoka júliusban úgy foglalt állást, hogy a magyar adó nem egyeztethető össze a közösségi joggal. Eleanor Sharpston egészen pontosan ezt mondta: "a magyar regisztrációs adó annyiban, amennyiben hátrányosabban kezeli a más közösségi tagállamból származó használt autókat a belföldi használt autókhoz képest, nem összeegyeztethető a közösségi joggal". Ha a regisztrációs adót úgy alkalmazzák a más tagállamokból behozott használt személygépkocsikra, hogy az meghaladja a nemzeti területen már nyilvántartásba vett hasonló használt személygépkocsik értékének maradványadó-tartalmát, ez az adó - az adótöbblet mértékében - összeegyeztethetetlen az EK-Szerződés 90. cikkével a főtanácsnok szerint.

A Németh-ügyben az alapeljárás felperese egy Németországban vásárolt személygépkocsi után kiszabott 390 000 forint összegű regisztrációs adó ellen tiltakozott, úgy vélve, hogy az adó kiszabása sérti a közösségi jogot, mert egyfelől importvámnak számít (és mint ilyen, tilos az unión belül), másfelől tiltott belső adónak minősül. 

Eltörlés?

A főtanácsnok véleménye szerint a regisztrációs adót nem lehet importvámnak tekinteni, mivel azt nem annak a tényéből eredően vetik ki, hogy a hatálya alá tartozó személygépkocsik átlépik a határt. Következésképpen egyértelműen adótehernek minősül, és azt az EK-Szerződés 90. cikke alapján kell megítélni - vagyis ugyanaz a vélemény érvényes rá, mint amelyet a főtanácsnok asszony a Nádasdi-ügyben fejtett ki. Az uniós intézmények képviselői éppen a napokban erősítették meg, hogy a regisztrációs adó eltörlésére, az üzemben tartási díjba építésére törekszenek. Plenáris ülésén az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta az erről szóló - Kovács László magyar biztos nevéhez kötődő - európai bizottsági jogszabályjavaslatot, amely már ősszel a tagországok pénzügyminiszterei elé kerül.

A regisztrációs adók rendszere a brüsszeli megítélése szerint az európai polgárokat sújtó kettős adóztatáshoz és az európai autóipar megosztottságához vezet, emellett az uniós belső piacot is torzítja, túl sok adminisztrációval jár, és adóelkerülésre ösztönöz. Kovács László a vitában emlékeztetett arra, hogy a tervezet tartalmazza a regisztrációs adó fokozatos, 5-10 éven belüli eltörlését, és javasolja, hogy az Európai Unió tagállamaiban 2008-tól a gépkocsiadó 25 százalékát, 2010-től pedig 50 százalékát az autó károsanyag-kibocsátása határozza meg.