A legnagyobb európai hitelminősítő, amely a költségvetési gondok miatt már fél éve a közepes befektetői "BBB plusz"-ra sorolta vissza a magyar szuverén devizaadósi kockázati osztályzatot az addigi elsőrendű "A mínusz"-ról, keddi londoni elemzésében azt írta: "fennmaradtak a kételyek" azzal kapcsolatban, hogy az országnak van-e kapacitása ilyen mértékű kiigazítás végrehajtására. A Fitch emellett "aggályosnak" tartja azt is, hogy a tervezett kiigazítás bevételnövelő intézkedésekre alapszik, és a jelenlegi tervekben "minimális" mértékű a kiadási reform, pedig ez utóbbi az elemzés szerint növelné az esélyét a sikeres és tartós költségvetési konszolidáció esélyeit.
És ha az EU Statisztikai Hivatala úgy dönt
David Heslam, a Fitch Ratings szuverén adóskockázati értékelésekért felelős csoportjának igazgatója a magyar intézkedéseket kommentálva azt mondta: a hitelminősítő még a GDP-érték 1,5 százalékára tervezett kiigazítással együtt is azzal számol, hogy az idei hiány - a nyugdíjreform-költségeket belevéve - meg fogja haladni a 9 százalékot. Hozzátette, hogy ha az EU statisztikai hivatala úgy dönt, hogy az autópálya-építések költségeit be kell vinni a költségvetésbe, az "könnyedén" a GDP 1 százalékának megfelelő összeggel növelheti tovább a deficitet. Heslam szerint a 2006-os magyarországi deficit mindenképpen a legmagasabb lesz a Fitch által besorolással nyilvántartott összes szuverén adós között. Az igazgató a most bejelentett csomagot "régóta várt, de nem optimális költségvetési kiigazításnak" nevezte.
A Fitch Ratings elemzése szerint más költségvetési kiigazítások tapasztalatai azt sugallják, hogy a közfinanszírozási rendszer sikeres és tartós konszolidációja megköveteli az elsődleges kormányzati kiadások, főképp a szociális költségek "politikai kihívást támasztó" kezelését. A hitelminősítő adatai szerint Magyarországon a központi kiadások a GDP-érték felét teszik ki, ami a legmagasabb az új EU-tagállamok között, és meghaladja a gazdagabb EU-tagállamokra, például Németországra jellemző arányt. Az elemzés szerint a bejelentett tervek túlnyomórészt adóemelésre összpontosítanak, ami alááshatja az ország versenyképességi pozícióit, csökkentve vonzerejét működőtőke-befektetési célpontként, és rövid távon növelve az inflációt.
Gillian Edgeworth, a Deutsche Bank londoni befektetési és elemző részlegének európai feltörekvő piaci közgazdásza például azt mondta: önmagában kedvező jelenség, hogy a kormány hozzákezdett a költségvetési probléma kezeléséhez, a csomag összetétele ugyanakkor "aggályos", mivel sokkal nagyobb a hangsúly az adóemelésen és általában a bevételnövelésen, mint a "méretes közszféra" áramvonalasításán és a kiadáscsökkentésen. Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokért felelős alelnöke is azt mondta: a csomag nagyon a bevételi oldalra, ezen belül is az adóemelésekre összpontosít, az áfa és a társasági adó emelésének azonban inflációs hatásai is lesznek.
A JP Morgan globális befektetési csoport londoni részlegének éppen kedden kiadott feltörekvő piaci elemzése szerint a kormány költségvetési intézkedési csomagjával kapcsolatos piaci csalódást tükrözi a forint gyengülése is. A cég által együtt vizsgált kelet- és közép-európai, közel-keleti és afrikai feltörekvő térség (CEEMEA) egészében "a forint szenved a legjobban", áll a jelentésben. A ház szerint a piaci csalódásnak két fő forrása van. Az egyik az, hogy sokan a kiadási oldal egyértelműbb szerkezeti reformját remélték a széles körű adóintézkedések helyett, a másik pedig annak felismerése, hogy a költségvetési helyzet súlyossága még agresszívabb rövid távú kiigazítást indokolt volna, ami nem történt meg.
A Fitch Ratings keddi londoni elemzése szerint nem világos, hogy a kormány belevette-e a számításokba azokat a valószínűleg megnövekedő szociális kiadási igényeket, amelyeket a várhatóan lassabb GDP-növekedésből eredő magasabb munkanélküliség gerjeszt majd. Tekintve a költségvetési politika hitelességének hiányát, amely abból ered, hogy az elmúlt öt évben rendre nem teljesültek a költségvetési célok, és figyelembe véve a szükséges kiigazítás puszta méretét, a Fitch Ratings kétli, hogy a kormány képes lesz-e 2008-ig a GDP-érték 3-3,5 százalékára csökkenteni a hiányt, áll az elemzésben.
A Fitch szerint valószínűbb, hogy egy ilyen mértékű kiigazítás hosszabb idő alatt megy majd végbe, és folyamatos erőfeszítéseket követel a hatóságoktól, ezért a cég valószínűtlennek tartja, hogy Magyarország az új menetrendnek megfelelően akár 2011 közepére-végére az euróövezet tagja lehet. Tekintetbe véve a 2010-ben esedékes következő választásokat, a Fitch Ratings 2014-et reálisabb csatlakozási dátumnak tartja, áll a kedden Londonban kiadott elemzésben.
