A rendszerváltás óta nem volt még példa arra, hogy a parlament ne fogadja el az MNB éves kötelező beszámolóját, most ez mégsem okozott akkora meglepetést. Hiszen az elmúlt két évben a kormány illetve annak mindenkori pénzügyminisztere és a jegybank elnöke között folyamatos vita alakult ki. Egyrészt az inflációs veszélyről, amitől az MNB-nek a magyar gazdaságot meg kell védenie. Másrészt a költségvetési hiány mérsékléséről. Ismert, hogy nem sikerült az eredeti célokat tartani, és a módosított mértéket is várhatóan módosítani kell. Illetve mindezekkel összefüggésben arról, hogy vajon milyen hatással van a magyar gazdaságra a jegybank által korábban mesterségesen erősen tartott forint, majd-és az elemzők szerint jelenleg is - mesterségesen magasan tartott kamatszint.

A beszámolók elutasításához az is hozzájárulhatott, hogy többen bírálták az MNB-t a gazdálkodásával kapcsolatban is, egyebek között a tervezett, új és igen költséges logisztikai központ építése miatt.

A parlamenti döntésnek jogi következménye nincs, és az elemzők szerint gazdasági következménye sem várható, hiszen a múltat bírálja, amiről a befektetőknek már megvan a saját véleményük.

(l. r.)