Jelenleg Svájc után Finnország és Svédország a leginkább versenyképes gazdaság a világon, megelőzve Dániát, Szingapúrt és az Egyesült Államokat. Az első tíz ország között ezután Japán, Németország, Hollandia és Nagy-Britannia következik. A 125 ország közül a legutolsó Angola, amelyet Burundi és Csád előz meg az utolsó helyeken.
Magyarország: bürokrácia, pártatlanság
Magyarország - a 40. helyezett Litvánia és a 42. Olaszország között elhelyezkedve - jó véleményeket kapott a technológiai fejlettség és innováció terén, gyakorlatilag egy szintre kerülve fejlett ipari államokkal. A világ üzleti közössége kedvezően értékeli egyebek között a tudományos kutatóintézetek minőségi tevékenységét, a jól képzett kutatók és mérnökök magas arányát, a szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmét, valamint a gyümölcsöző egyetemi együttműködéseket. Kedvezőtlennek tartják viszont az évek óta magas államháztartási hiányt és az ezzel kapcsolatos makrogazdasági sebezhetőséget. Az intézményi keretek - bár jobb megítélést kaptak mint számos más új EU-csatlakozónál - szintén számos tényező tekintetében adnak okot aggodalomra az üzleti körök szerint: így a kormány viszonyát nem ítélik teljesen pártatlannak az üzleti szféra különböző szereplőivel szemben, kifogásolják a kormány nem kellően hatékony tevékenységét és a mindent átható bürokráciát.
Magyarország: szabadalmak esetén 29.
Augusto Lopez-Claros, a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi hálózatának vezetője szerint Magyarország 29. helye a szabadalmi regisztrációk almutatójánál az ország magas innovációs potenciálját jelzi. A vezető közgazdász úgy véli, hogy bár Magyarország meglehetősen hatékony munka-, pénzügyi és árupiacokkal rendelkezik, és az oktatás minősége jó, folytatni kell az erőfeszítéseket a kormányzati szabályozás által az üzleti szférára rakodott terhek csökkentése, valamint a kormányzati kivételezés megszüntetése érdekében. A jelenlegi legsürgetőbb prioritásnak azonban a makrogazdasági egyensúlytalanságok felszámolását tartja, elsősorban a magas államháztartási hiány csökkentését. - Erre lenne szükség a leginkább, mivel a magas hiány miatt halasztódik az euró bevezetése, ami jótékony hatással lenne a nagy mértékben exportorientált magyar gazdaságra - vélekedik Lopez-Claros.
Svájc: kifinomult üzleti kultúra
Svájc esetében a genfi székhelyű fórum a jól fejlett infrastruktúrát, a kutatások erős támogatását, a szellemi tulajdonjogok szilárd védelmét és a kifinomult üzleti kultúrát emelte ki elsődleges versenyképességi húzóerőként. A legtöbb nyugat-európai ország nagyjából stabil teljesítményt mutat az előző évhez képest a versenyképesség tekintetében, Olaszország viszont több helyet visszacsúszott - a 38. helyről a 42-re - elsősorban tartós makrogazdasági és intézményrendszeri gyengesége miatt.
Az újonnan csatlakozott uniós államok közül Észtország áll a legelőkelőbb helyen a listán, a 25-en, tavaly a 26. volt. Csehország a 29., megőrizve tavalyi helyezését, Szlovénia a 33., a tavalyi 30. helyezés után. Lettország a 36. - tavaly 39. volt - Szlovákia a 37., a tavalyi 36. hely után. Litvánia a 40., - tavaly a 34. volt - Lengyelország a 48., a tavalyi 43. helyről visszacsúszva.
USA: védelmi kiadások, nyugdíjrendszer
Az Egyesült Államoknál a nagy védelmi és belbiztonsági kiadási kötelezettségek, a további adócsökkentési tervek és hosszabb távon az egészségügyi és nyugdíjkiadások aggasztó pénzügyi kihatásai, párosulva az alacsony megtakarítási hajlandósággal, a rekord folyómérleg-hiánnyal és a rosszabbodó amerikai nettó adósi helyzettel a nemzetközi üzleti világ véleménye szerint nem elhanyagolható kockázatot jelentenek az átfogó versenyképességre. A világ vezető gazdasági hatalmai közül Oroszország kilenc helyezést romlott - az 53. helyről a 62-re esve vissza - elsősorban amiatt, mert az ország igazságszolgáltatási rendszerének függetlenségét a megkérdezettek kedvezőtlenül ítélik meg.
Kína 48. helyett az 54.
Kína ugyancsak visszaesett, a tavalyi 48. helyről az 54.-re: bár tartósan gyors növekedés, alacsony infláció és magas megtakarítási hajlandóság jellemzi a kínai gazdaságot, a bankrendszer gyengesége miatti aggodalmak, a viszonylag alacsony arányú mobiltelefon-, számítógép- és egyéb információtechnológiai eszközellátottság, valamint a közép- és felsőfokú oktatásban résztvevők viszonylag alacsony aránya kedvezőtlenül hatnak az ország versenyképességi megítélésére.
Az idei vizsgálatban a világ 125 országában több mint 11 ezer üzleti vezetőt kérdeztek meg.
