A nyugdíjasok "gyermekeik és unokáik" érdekében a 60 éves nyugdíjkorhatár megtartását is egyik fő követelésükként jelölték meg. A szakszervezetek szerint a 65 millió lakosú Franciaországban 14 millió nyugdíjas él. Negyedüknek havi nyugdíja kevesebb, mint 900 euró. Franciaországban a szegénységi küszöb jelenleg 817 euró.
A CGT szakszervezet szerint a Párizsban a nemzetgyűlés előtt tartott tüntetésen mintegy kétezren vettek részt. Vezetőik szerint a nyugdíjasok 12 százaléka úgynevezett élelmiszerbankokból, illetve szegénykonyhákon étkezik. Marseille-ban a rendőrség szerint ötszázan, a szervezők szerint 1.500-an követeltek a "XXI. századhoz méltó nyugdíjat". Toulouse-ban 600 és 3.000 közé volt tehető a tüntetésen résztvevők száma. Avignonban négyszáz nyugdíjas skandálta, hogy "elege van a nyomorból". Megmozdulások voltak még többek között Strasbourgban, Nantes-ban és Dijonban is. Xavier Darcos szociális, család- és munkaügyi miniszter arra emlékeztetett, hogy a kormány tervei szerint 2012-ig 400 ezer nyugdíjas havi 150 eurós nyugdíjemelésre számíthat.
Nagy viták, nagy hiányok
Az újraelosztáson alapuló francia nyugdíjrendszer megtartása érdekében Nicolas Sarkozy államfő két héttel ezelőtt megkezdte az egyeztetéseket a szociális partnerekkel az átfogó nyugdíjreformról. A legnagyobb vita a nyugdíjkorhatár emelése körül várható. Az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár, 60 év, amelyet a kormányzat és a munkáltatók akár 65-re is megemelnének. Ezt azonban eleve kizárták a szakszervezetek és az ellenzék is.
A kétszintű francia nyugdíjrendszer az újraelosztás (felosztó-kirovó rendszer) szolidaritási elvén alapul: az aktív munkavállalók által befizetett járulékból biztosítja az állam a jelenlegi nyugdíjasok kifizetéseit. A munkáltatók a társadalombiztosítás kasszájába befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg. A több mint harminc kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van.
A nyugdíjreform a francia kormány egyik fő céljai közé tartozik 2010-ben az óriási deficit miatt, amely az állami központi nyugdíjpénztár tavalyi 8 milliárd eurós hiánya után idén a 10 milliárd eurót is elérheti, s reform nélkül a kormány számításai szerint 2050-re 70 és 100 milliárd euró között mozoghat. A szolidaritási elven alapuló rendszer legfőbb buktatója ugyanis, hogy míg 1970-ben egy inaktív franciára még 3,8 aktív jutott, a társadalom elöregedésével ma már csak 1,45 dolgozó jut, 2050-ben pedig ugyanannyi nyugdíjas lesz, mint aktív.
