Az adórendszer elsődleges feladata a költségvetés bevételeinek biztosítása, nem pedig különböző szociálpolitikai funkciók betöltése. Az Adózás és verseny című konferencián több kormány pénzügyminiszterének és adószakértőknek ez volt az egybehangzó véleménye az adókedvezmények kapcsán.
"Aki adóreformot csinál, az valami mást nem akar csinálni" - így nyitotta meg az 1988-as adóreform alkalmával elmaradt egészségügyi reformra emlékeztetve Lengyel László elnök-vezérigazgató az Adózás és verseny című konferenciát, amit cége, a Pénzügykutató Rt. és az Allianz Hungária Biztosító Rt. rendezett.
Reform-feladathalmaz
Az ellátórendszerek strukturális reformját mindjárt az egészségügynél lehetne kezdeni, ennek is egy - a nyugdíjreform mintájára kialakítandó - hárompilléres változatát lenne célszerű létrehozni - vázolta már több alkalommal is említett elképzelését Bokros Lajos, a Horn-kormány volt pénzügyminisztere. A magánbiztosítók így nagy szerepet játszanának a betegellátás finanszírozásában, a társadalombiztosítási kiadások (a bevételekkel együtt) úgy csökkennének, hogy az egészségügyi erőforrások nem apadnának, csupán kisebb részük folyna át a büdzsén. Bokros szerint ez pozitívan hatna egyrészt az egyéni befizetők járulékai és járadékai között fennálló kapcsolat helyreállására, másrészt a lakossági megtakarítási hajlam növekedésére. Az adóreformot illetően mindebből az következik, hogy annak együtt kell járnia bizonyos humán-infrastrukturális feladatok finanszírozásának a költségvetésből való részleges kivonásával.
Tényleges és nominális adó
Az előadók közül többen kiemelten foglalkoztak az adókedvezmények rendszerével. A volt pénzügyminiszterek és adószakértők azt hangsúlyozták, hogy az adórendszer elsődleges vagy egyetlen feladata a költségvetés bevételeinek biztosítása, nem pedig különböző szociálpolitikai funkciók betöltése. Bokros Lajos szerint, ha sikerült volna kigyomlálni a rendszerből a lakástámogatásokat, akkor a lakossági megtakarítások nagy eséllyel bővültek volna. Mint fogalmazott: nem lehet a magánberuházásokat preferálni a vállalati termelőberuházásokkal szemben a választott exportorientált növekedési pálya mellett.
Surányi György korábbi jegybankelnök úgy véli, hogy adóztatási engedményekkel nem is lehet hatékonyan befolyásolni a szociális területeket, az adórendszernek nem szabad ösztönző szerepet adni, a szociálpolitikát költségvetési transzferekkel érdemes művelni. Kupa Mihály is a kedvezményrendszer felülvizsgálatát javasolta, kiemelve, hogy a könnyítések mintegy kétharmada szociális célzatú, összesen pedig 500 milliárd forintról mond le így a kormány.
Teljes cikk a Piac és Profit márciusi számában.
