Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!
A kormány radikálisan visszavágná az államilag finanszírozott helyek számát a felsőoktatásban. A napvilágot látott tervek szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kivételével minden intézményben csökkentenék a keretszámokat, a legnagyobb arányban az egyébként is súlyos helyzetben levő ELTE-n.
Drága lesz tanulni Fotó: Pixabay
Az elképzelés nem új, néhány évvel ezelőtt már felmerült egy hasonló intézkedés, de akkor a kormány a tiltakozások hatására visszalépett. Ahhoz lassan hozzászokhattunk, hogy a kormány a partnerekkel való minden egyeztetés nélkül hoz súlyos következményekkel járó döntéseket, de ebben az esetben ez azért is nehezen értelmezhető, mert a felsőoktatási intézmények döntő többsége ma nem állami fenntartású. A finanszírozások hosszú távú szerződésekhez kötöttek, amelyek vállalásait az egyetemek így képtelenek lesznek tartani, ami komoly következményeket von maga után. A napvilágot látott számok minden tekintetben önkényesek, semmilyen átgondolt gazdasági vagy társadalmi stratégiát nem tükröznek. Ha az intézkedés egyedüli oka az állami költségvetés állapota, akkor ennek a problémának a megoldását máshol érdemes keresni. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete követeli, hogy a kormány vagy tárja elő szándékait, és kezdjen érdemi tárgyalásokat az érintett hallgatói és munkavállalói szervezetekkel, vagy vonja vissza az intézkedést, és azon dolgozzon, hogy a finanszírozás, különösen az állami fenntartású intézményekben jelentősen javuljon. (Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete)