Ezzel szemben az oktatási szolgáltatások teljesítménye a vizsgált időszakban stagnált (+1 százalék), amit a GKI a népességcsökkenéssel, az alacsony költségvetési finanszírozással és az uniós források visszaesésével magyarázott. A magánegészségügy térnyerése és az egészségügyi béremelések hatására az egészségügyi szolgáltatások volumene 40 százalékkal emelkedett.

A közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás teljesítménye 10 százalékkal, az egyéb szolgáltatásoké pedig 30 százalékkal bővült 16 év alatt.

A GKI szerint ezek a folyamatok is rámutatnak a hazai szolgáltató szektor legfontosabb szerkezeti kihívására: míg a technológiaintenzív szolgáltatások a digitalizáció és a méretgazdaságosság révén skálázhatók, addig a közszolgáltatások, kiemelten az oktatás és az egészségügy, volumenét a kedvezőtlen demográfiai folyamatok határozzák meg.

A csökkenő népesség miatt a közszolgáltatások mennyiségi bővülése korlátozott, ezért a hosszú távú gazdasági növekedés elsősorban az oktatás és az egészségügy minőségének és hatékonyságának javításával érhető el – állapították meg.

A kormányzat előtt álló hosszú távú gazdaságpolitikai feladat tehát a szűkülő demográfiai bázis mellett a „humántőke” maximalizálása, amely nélkül a tudásintenzív piaci szolgáltatások növekedési potenciálja is korlátokba ütközik – áll az elemzésben. (MTI)