A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs előrejelzése szerint az idei évben 4,5 százalékos, jövőre pedig éves átlagban 4,1 százalékos infláció várható. Ezek az értékek a 2009. júliusi ÁFA-emelés hatása miatt magasabbak a célul kitűzött 3 százaléknál. Egyelőre - a jegybank számításai szerint - az árakban a vártnál kisebb mértékben jelent meg az adóemelés hatása. Bár a következő hónapokban még további inflációemelkedésre számítunk, ennek mértéke elmarad a korábban feltételezettől. A fogyasztóiár-index a jövő év második felétől tartósan a cél alá kerülhet, a jegybank prognózisa 2011-re 2,1 százalék. Az alacsony inflációs környezet segíteni fogja, hogy a gazdaság visszatérjen egy kiszámítható növekedési pályára.
A gazdasági növekedéssel kapcsolatban a jegybank elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzetközi pénzügyi válság nyomán megváltozott külső finanszírozási környezet a jelentős mértékben eladósodott állam és a lakosság nagyarányú alkalmazkodását kényszeríti ki és emiatt elhúzódó recesszióra kell számítani. Az idei 6,7 százalékos visszaesés után még jövőre sem várható fellendülés. Az európai növekedési kilátások kedvezőbbre fordulásával párhuzamosan 2011-ben már 3,4 százalékos gazdasági növekedés valószínű.
Visszafogott béremelésre van szükség
A közelgő bérmegállapodás kapcsán a jegybank fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az alacsony inflációs környezet kialakulása lehetővé, az elhúzódó recesszió pedig szükségessé teszi, hogy a visszafogott mértékű béremelésben egyezzenek meg az érdekelt felek. Egy ilyen bérmegállapodás hozzájárulhat a munkahelyek megtartásához és a magyar vállalatok versenyképességének növeléséhez.
Az MNB inflációs jelentése megállapítja, hogy elmúlt negyedévben egyfelől a magyar gazdaság képes volt gyorsan alkalmazkodni a megváltozott világgazdasági környezethez, másfelől az ország külső finanszírozásával kapcsolatos kockázatok is mérséklődtek, ami többek között az árfolyam erősödésében és az államkötvények hozamának csökkenésében volt tetten érthető.
A GDP-ről
A bruttó hazai termék éves csökkenése az első negyedévben 6,7 százalékos, a második negyedévben pedig - az alacsonyabb megbízhatóságú gyorsbecslés szerint - 7,6 százalékos volt. Bár ilyen mértékű visszaesésre az elmúlt tizenöt évben nem volt példa, a gazdaság zsugorodása nagyságrendileg megfelelt a májusban felvázolt pályának.
A 2009-re tervezett, GDP-arányosan 3,9 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiány a jegybank szerint akkor tartható, ha a kormány zárolja a GDP 0,3 százalékát kitevő, 78 milliárd forint összegű stabilitási tartalék nagyobb részét. Ha ez nem valósul meg, akkor a hiány 4,1 százalék lesz.
