Az RFV Nyrt. részvényeinek kereskedése május 29-én indult a Budapesti Értéktőzsdén. Az idén ez volt az első új bevezetés a BÉT-en. A cég neve alapján sok mindenre gondolhatnánk, de valószínűleg keveseknek jut eszébe, hogy egy az államigazgatási szektort célzó energiaszolgáltatóról van szó.

- A regionalitás fogalma előtérbe került 2000-ben, mi pedig olyan nevet kerestünk, amely "jól cseng" az intézményi szektorban. Így lettünk Regionális Fejlesztési Vállalat - mondja Soós Csaba, a cég egyik tulajdonosa, az igazgatóság elnöke, és hozzáteszi: a kezdetek így sem mondhatók zökkenőmentesnek, hiszen az üzleti modelljük teljesen újnak számított Magyarországon. Pedig a konstrukció lényegében kockázatmentes az intézmények számára.

Forgalomban volt egy berendezés, a közvilágítási fényáram-szabályozó, amely az energetikai költségek 30 százalékos megtakarítását ígérte. És bár ez hosszú távon fedezte az eszköz megvásárlását, telepítését és működtetését, az önkormányzatoknak nem volt (és általában ma sincs) pénzük ilyen beruházásra, de nem is akadt senki, aki felhívta volna az invesztíció gazdasági szükségszerűségére a figyelmüket. Sőt, 2000-ben még az áramszolgáltatási ágazatban dolgozó villamos szakemberek többsége is inkább azt próbálta bizonyítani, hogy a kevesebb teljesítménnyel működtetett közvilágítás nem hoz megtakarítást.

A szakmai ellenállás dacára négy ember szentül hitt a közvilágítás korszerűsítésében rejlő üzleti lehetőségekben. A feladat adott volt: egy működőképes modellt kell találni a szolgáltatás finanszírozására. A piaci potenciál felismerése vezetett az RFV 2000-es megalapításához, ám a remélt sikerre még évekig várni kellett.

- Először úgy gondoltuk, hogy mi magunk dolgozzuk ki a struktúrát. Közben megismertük az ESCO finanszírozást, amely az energiamegtakarításból megtérülő beruházások finanszírozásának és a beruházás lebonyolításának modellje. Rájöttünk, amit már mások megalkottak és működik, nem érdemes újrafelfedezni, így inkább megvásároltuk az Amerikai Egyesült Államokban közel harminc éve jól funkcionáló konstrukció know-howját. #page#"Ma már úgy látom, e nélkül nem juthattunk volna idáig, hiszen a kezdeti időkben kizárólag a modell szolgált biztosítékként arra, hogy jól számítottuk ki a beruházás megtérülésének idejét. Ez nem csak minket, a mögöttünk álló bankokat is megnyugtatta" - meséli Makra József vezérigazgató.

Az ESCO (Energy Services Company), azaz a harmadik feles finanszírozás lényege, hogy az önkormányzatok, illetve más intézmények saját erő nélkül jutnak modern és hatékony energiaszolgáltatáshoz egy az outsourcingszerződéshez hasonló megállapodás keretében. Lényegében arról van szó, hogy a beruházás költségeit a megtakarítások terhére, részletekben fizetik meg. Az invesztíció finanszírozását és a megtérülés kockázatát külső, harmadik fél vállalja annak alapján, hogy a számításai szerint mekkora a várható megtakarítás. A beruházó és a későbbiekben a szolgáltató cég kockázata, hogy a kezdetekkor számított mérték valójában fedezi-e a beruházás költségét. Ez a finanszírozási konstrukció közel harmincéves múltra tekint vissza az Amerikai Egyesült Államokban, hazánkban és még sok nyugat-európai országban viszont szinte ismeretlen.

- Elvileg, azt gondolnánk, hogy minden önkormányzat kapva kap egy ilyen ajánlaton, hiszen nem ő viseli a kockázatot. De nem így van. Nehéz meggyőzni egy-egy intézményt az energiaracionalizálás szükségességéről, és a bizalmát sem könnyű elnyerni, hogy az RFV megbízható, a jövőben is a piacon maradó vállalatként minőségi szolgáltatást kínál. Nagyon döcögősen indultunk, nehezen jutottunk el az első éppen hogy tízéves szerződéstől a legutóbb kötött huszonöt év futamidejű kontraktusig. Ma már tudjuk, ezen a piacon az egyetlen reklám az elkészült beruházások jó példája. Ezek generálják a legtöbb új üzletet - hangsúlyozza Soós Csaba. Olyannyira, hogy volt olyan térség, ahol a cég csak azért telepített transzformátorokat és vállalta el az amúgy üzletileg kevésbé jövedelmező üzemeltetésüket, hogy referenciája legyen a körzetben.

Az RFV szolgáltatása ma is a 2000-ben megvásárolt amerikai know-how-n alapszik, igaz, a külföldi tudáshoz most már a hazai tapasztalatok révén sokat hozzátettek a cég munkatársai. Sőt ma már az ő tudásukkal alakítják tovább, hogy más országokat is meghódíthasson.

Teljes cikk a Piac és Profit Magazin nyári számában.